Rumináció és multifinalitás moderátorai: az internalizáló tünetek predikciója és az alkoholfogyasztás serdülőkorban

Lori M. Hilt, Jeffrey M. Armstrong & Marilyn J. Essex (2017). Rumination and Moderators of Multifinality: Predicting Internalizing Symptoms and Alcohol Use During Adolescence, Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 46:5, 746-753, DOI: 10.1080/15374416.2015.1070354

Összefogalta: Pintér Anikó

Absztrakt

A rumináció, egy perszeveratív kognitív folyamat, amely magában fogalja az ismétlődő és passzív negatív érzelmekre való fókuszálást, egy transz-diagnosztikus kockázati tényező a pszichopatológia kialakulásában. Bár a rumináció több patológiához kapcsolható, mint például a depresszió, szorongás, túlzott alkoholfogyasztás, azonban keveset tudunk a körülményekről, amik a multifinalitást eredményezik. A kutatásban tesztelték a feltételezett moderátorokat (Nolen-Hoeksema & Watkins, 2011), a rumináció, az internalizáló tünetek és az alkoholfogyasztás gyakorisága között fennálló kapcsolatra vonatkozóan. 388 fiatal (52% nő, 90% kaukázusi) vett részt a longitudinális születési kohorsz vizsgálatban, akiknek 9. és 11. osztályban kérdőíveket kellett kitölteniük. A kilencedikben mért brooding, a rumináció egyfajta maladaptív formája, nagy mértékben előrejelzi az internalizációs problémákat 11.-ben. A kortárs elutasítás kilencedikben mért magas mértéke még inkább erősíti ezt a kapcsolatot. A brooding kapcsolatban áll még a gyakori alkohol fogyasztással (olyan serdülők között, akiknek társai gyakran isznak alkoholt), illetve vizsgálták még a nemi különbségeket. Az eredmények támogatják a kutatók által felvetett hipotézisek egy részét. A kutatók további implikációkat sorakoztatnak fel a pszichopatológiás következmények megelőzésére.

Bevezetés

A rumináció egy transz-diagnosztikus kockázati tényező, melyet kapcsolatba hoztak számos pszichopatológia kialakulásával, mint a depresszió (lásd Nolen-Hoeksema, Wisco, & Lyubomirsky, 2008), szorongás ( McLaughlin & Nolen- Hoeksema, 2011), önkárosítás ( Hilt, Cha, & Nolen-Hoeksema, 2008), binge evés és ivás (Nolen-Hoeksema, Stice, Wade, & Bohon, 2007) valamint a komorbid agresszió (McLaughlin, Aldao, Wisco, & Hilt, 2014). Bár a rumináció egy jelentős rizikófaktornak ezen pszichopatológiák kialakulásában, mégis keveset tudunk arról mi okozza a jelenség multifinalitását. Nolen-Hoeksema és Watkins (2011) számos olyan tényezőt ismert fel, mint a rumináció által érzékenyített területek kiemelése, kondicionált válaszok, megerősítés értékének torzítása, melyek végül depresszió, szorongás, szerhasználat vagy bulimia nervosa-hoz vezetnek. Egy példa: depresszió alakulhat ki olyan ruminációra hajlamos személynél aki hosszasan fennálló veszteség- vagy sikertelenségélménynek van kitéve. Bár számos negatív kimenettel kapcsolatba hozható, továbbra sem vizsgálták azokat a területeket, ahol a rumináció kiemelt rizikófaktorként kezelhető. Jelen kutatás a Nolen-Hoeksema és Watkins (2011) által ismertetett moderáló tényezők mentén vizsgálja a rumináció multifinalitását.

Rumináció és internalizáló tünetek

Számos kutatás tárgyát képezi a rumináció, valamint a depresszív és szorongásos tünetek együttjárása. Fiatal mintát vizsgáló kutatás alapján mérsékelt a rumináció és a későbbi depressziós tünetek közötti összefüggés (Rood, Roelofs, Bogels, Nolen-Hoeksema, & Schouten, 2009), bár kevésbé kutatott, de találunk olyan eredményeket is, melyek a szorongással feltételeznek hasonló összefüggést (Schwartz & Koenig, 1996), mely eredmények alátámasztják a depresszió és a szorongás komorbiditását (McLaughlin & Nolen-Hoeksema, 2011). Egyes személyek hajlamosabbak lehetnek tüneteket internalizálni rumináció hatására - tehát a rumináló személyek szociális elutasítás következtében depresszív, vagy szorongásos tüneteket produkálhatnak. Ilyen példaként említhetjük a kamaszkorúak esetében kiközösítettség érzését, mely jelentős szociális stresszor és egyben jelentős rizikófaktor (McLaughlin, Hatzenbuehler, & Hilt, 2009; Pedersen, Vitaro, Barker, & Borge, 2007). Hátrányosan érintettek a lányok, akik életének ezen szakaszában a társkapcsolatok különösen jelentős szerepet töltenek be (Rose & Rudolph, 2006).

Rumináció és alkoholfogyasztás

Kevesebb irodalmat találunk arról, hogy az elkerülő viselkedés milyen kapcsolatot mutat a ruminációval. A brooding, a rumináció egyfajta maladaptív formája, szintén összefügg a jövőbeni alkohol fogyasztási szokásokkal (Willem, Bijittebier, Claes, & Raes, 2011;  Nolen-Hoeksema et al., 2007). Megfigyelték, hogy azok a ruminálók, akik szociális környezetük által kitettebbek az alkohol/szerhasználatnak, később sokkal gyakrabban nyúlnak alkoholhoz/drogokhoz, amikor ruminálnak, mintegy distressztől való menekülésként, mely végül alkohol és drog abúzushoz vezet (Nolen- Hoeksema & Watkins, 2011). Ez a hatás a fiatal férfiak esetében érvényesül jobban, mivel jelentősebb mértkében fogyasztanak alkoholt a nőkénél (Nolen-Hoeksema & Hilt, 2006).

Jelen tanulmány

Jelen tanulmányban a rumináció, a későbbi internalizáló problémák és a gyakori alkoholfogyasztás közötti kapcsolat feltételezett moderátorait vizsgálták. Feltételezik, hogy az észlelt kortárs- elutasítás erősíti a rumináció és a gyakori alkohol fogyasztás közötti kapcsolatot. Vizsgálták továbbá a nemek közötti különbségeket a fenti kapcsolatok mentén: a nőknél a feltételezett modell hatását gondolták erősebbnek, míg férfiaknál az utóbbi hipotéziseket. Kilencedik osztályban vizsgálták a változókat, tizenegyedik osztályban pedig az előrejelzett kimeneteleket mérték, a kilencedik osztályban mért adatok alapján. A vizsgált fejlődési időszakot az internalizáló problémák és alkoholfogyasztás tipikusan megfigyelt növekedése alapján választották (Hankin és munkatársai, 1998, Thompson, Stockwell,Leadbeater, & Homel, 2014)

Résztvevők

A vizsgálatban résztvevő serdülők (N= 388, 58% nő) szülői egy korábbi felmérés adatbázisából válogatták ki: 96%-uk házas, 90%-uk kaukázusi, az átlagos jövedelem pedig 47,750 dollár. Az adatokat 9. és 11. osztályban vették fel, 90%-uk vet részt mindkét alkalommal. A serdülők egy önbevalláson alapuló kérdőívet töltöttek ki otthon, amiért egy jelképes összeget kaptak.

Mérőeszközök

Rumináció: A résztvevők a 9. évfolyamban a Ruminációs Válasz Skála egy serdülőkre szabott verzióját töltöték ki (Burwell & Shirk, 2007; Nolen-Hoeksema, Wisco, & Lyubomirsky, 2008). Ennél a skálánál 4-fokú Likert-skálát használtak. A mérőeszköz ió belső konzisztenciával és bejósló erővel bírt (α = .82)

Internalizáló problémák: Kilencedik és tizenegyedik évfolyamban a résztvevők a McArthur Egészség és Viselkedés Kérdőív egy serdülőkre szaobott verzióját töltötték ki (Burk és mtsai , 201, Essex és mtsai 2002). A kérdőív az általános szorogsászintet, a depressziót mérő alskálái magasan korreláltak, ezért a kutatók ezekből egy átlagos internalizáló tüneteket mérő skálát készítettek. A skálánál 6 fokú Likert-et használtak.

Alkoholfogyasztás: Mindkét alkalommal a serdülők alkoholfogyasztásának gyakoriságát mérték fel, mivel úgy gondolták a gyakoriság jobban kapcsolható az érzelmi szabályozáshoz (Britton, 2004).

Alkoholfogyasztás barátok előtt: A kutatók a Self-Report of Close Friends skála adaptációját használták 9 évfolyamban. A skála 5 fokú.

Adatelemzés

A kutatók két hierarchikus többváltozós regressziót alkalmaztak. A moderátorokat a hipotéziseknek, várt főhatásoknak megfelelően modellbe illesztették. A teszteket SPSS-ben futtaták le.

Eredmények

A leíró statisztikákat tekintve a nők között magasabbak voltak a rumináció és az internalizáló tünetek. Az első hipotézisre- mi szerint az érzékelt kortárs elutasítás hatással lehet a rumináció és az alkoholfogyasztás közti kapcsolatra- vonatkozó regresszió alapján a kortárs elutasítás szignifikáns előrejelzőnek bizonyult. ( t=3,09, p=,002).
A második hipotézist tesztelő eljárások alapján a kutatók úgy gondolják,hogy az alkoholfogyasztó barátnak való epozíció a rumináció és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot, ugyanakkor a kevesebb alkoholfogyasztó barát gyengíti azt.
A kutatók vizsgálták azt is, hogy a moderátorok minden kimenetelre általánosan jellemzőek-e. A 11. évfolyamra vonatkozó modellben az erredmények nem voltak szignifikánsak. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztó barátok nagyobb száma egy speciális moderátor a rumináció és alkoholfogyasztás közötti kapcsolatban, csakúgy, mint az észlelt kortárs elutasítás a rumináció és az internalizáló tünetek között.

Diszkusszió

Az eredmények alapján a kutatók feltárták, hogy a 9. osztályban mért rumináció kapcsolatban áll a 11. osztályban mért internalizáló tünetekkel azoknál a serdülőknél, akiknél magasabb észlelt kortárs elutasítást mértek. A kilencedikben mért rumináció összefügg továbbá a későbbi alkoholfogyasztás gyakoriságával azoknál a serdülőknél, akiknek több alkoholfogyasztó barátja van.
Fontos kiemelni, hogy a kutatók előzetes felvetése és korábbi kutatások eredményei ellenére a nemek közt nem volt eltérés, tehát a sok alkoholfogyasztó barát, mint moderátor, nem hat férfiakra jobban, mint nőkre az eredmények alapján.
Korábban nem született olyan kutatás, amely a serdülőkori alkoholfogyasztást a ruminációhoz kötötte, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a rumináció önmagában nem jósolta be az alkoholfogyasztás gyakoriságát, tehát az alkoholfogyasztó barátok, mint változó feltétele volt a feltárt kapcsolatnak.
A kutatás limitációi között szerepel az önbevalláson alapuló kérdőívek használata- melyek helyett kortársak általi leírást javasolnak, tovább fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat kevéssé volt képes a háromirányú kölcsönhatás mérésére, tehát a nemi különbségekre irányuló következtetésekkel óvatosan kell eljárni. A serdülők nagy hangsúlyt fektetnek a barátokra, kortársakra, így nagy azok nagy hatással vannak viselkedésükre. A kutatás eredményei a rumináció, depresszív tünetek és az alkoholfogyasztás moderátoraival kapcsolatban számos prevenciós, intervenciós lehetőséget kínálnak; például a serdülők megküzdését a negatív érzésekkel, mielőtt azok további tünetcsoporttá alakulnak.