Általános  mentális zavarok tünetei és káros egészségmagatartás férfi profi labdarúgók  körében

Gouttebarge, V., Aoki, H., & Kerkhoffs, G. (2015). Symptoms of Common Mental Disorders and Adverse Health Behaviours in Male Professional Soccer Players. Journal of Human Kinetics, 49, 277-286. doi:10.1515/hukin-2015-0130

Készítette: Turzó Tamás Kálmán

Absztrakt

A tanulmány 2015-ös megjelenésének időpontjában a kutatók úgy találták, hogy kevés tudományos ismeretünk van arról, hogy a profi focisták milyen általános mentális zavarokkal, illetve káros egészségmagatartási mintázatokkal rendelkeznek. A tanulmány célja ennek következtében az volt, hogy felmérje az olyan általános mentális zavarok előfordulásának gyakoriságát a profi labdarúgók körében, mint a distressz, a szorongás/depresszió, alvási problémák, illetve ugyanezt vizsgálták olyan káros egészségmagatartási formákkal kapcsolatban, mint a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, valamint az egészségtelen táplálkozás. A kutatók célja volt ezen felül, hogy felmérjék, előbbiek milyen kapcsolatban állhatnak olyan potenciális stresszorokkal, mint a súlyos sérülések, műtétek, bizonyos életesemények vagy a karrierrel kapcsolatos elégedetlenség. A kutatók keresztmetszeti elemzést végeztek olyan kérdőívekből nyert adatokat felhasználva, melyeket egy folyamatban lévő kohorsz vizsgálatból nyertek. Korábban validált kérdőíveket használtak az általános mentális zavarok tüneti megnyilvánulásainak, a káros egészségmagatartásoknak, illetve a stresszoroknak a felmérésére is, amelyet elektronikusan töltöttek ki játékosszövetségek közreműködése által 11 országban, 3 kontinensen. Az előfordulási gyakoriságok a mentális zavarokat és a káros egészségmagatartásokat illetően igen nagy tartományt fedtek le: a megkérdezettek 4%-a dohányzik, 9 % számolt be túlzott alkoholbevitelről, 38 % szorongásról/depresszióról, 58 % pedig helytelen étkezési szokásokról. A sérülések számának egyre növekvő gyakorisága szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott a distresszel, a szorongással/depresszióval, az alvási problémákkal és a túlzott alkoholbevitellel, valamint magasabb számú olyan életeseménnyel kapcsolatban, amely distresszt, alvási problémákat, túlzott alkoholbevitelt vagy dohányzást eredményezett. A karrierrel való elégedetlenség pedig szintén szignifikáns, ám negatív kapcsolat mutatott a distresszel, a szorongással/depresszióval és az egészségtelen táplálkozással is. Statisztikailag szignifikáns korreláció (p<0,01) mutatkozott a súlyos sérülések és a karrierrel való elégedetlenség, valamint az általános mentális zavarok legtöbb tünete között. Ezen általános mentális zavarok, illetve káros egészségmagatartási mintázatok magas arányban fordultak elő a vizsgált populációban, amely megerősíti egy korábbi pilot tanulmány eredményeit, amelyet ugyancsak profi labdarúgók körében végeztek.

Bevezetés

            A profi labdarúgók körében más, magas kockázatú munkákkal összehasonlítva körülbelül ezerszer annyi sérülés fordul elő ugyanannyi idő alatt (Hawkins és Fuller, 1999). A profi focisták folyamatosan ki vannak téve akut, visszatérő, súlyos sérüléseknek karrierjük során. A súlyos sérülések gyakran műtéthez vezetnek, ami után hosszú időszakon keresztül nem edzhetnek, nem játszhatnak a játékosok (Aoki és mtsai, 2012; Chen és mtsai, 2005; Ekstrand és mtsai, 2011; Gouttebarge és mtsai, 2015b). Annak ellenére, hogy a játékosok fizikai adatairól rengeteget tudunk, kevés tudományos információval rendelkezünk a játékosok mentális zavaraival és egészségmagatartásával kapcsolatban (Krueger és mtsai, 1998; Gouttebarge és Aoki, 2014).

Az általános mentális zavarok (CMD - common mental disorders) tüneteit 20 terület mentén osztályozhatjuk, amelyek depresszióval, szorongással, alvászavarokkal, neurokognícióval, függőségekkel kapcsolatos tüneteket is tartalmaznak (American Psychiatric Association, 2000).

           

Míg más sportokat űző profi játékosoknál már többször kimutatták, hogy a karrierjük során előforduló súlyos sérülések és műtétek magasfokú stresszorként CMD-k kialakulását eredményezhetik (Shuer és Dietricht, 1997; Walker és mtsai, 2007), addig a labdarúgókkal kapcsolatban csak egy tanulmány született eddig a témában (Gouttebarge és mtsai, 2015a).

            Ennek tudatában fontos ezt a témát alaposabban is megvizsgálni, pláne, hogy mindeközben azt is feltételezhetjük, hogy a CMD-k, valamint a káros egészségmagatartás okozói is lehetnek a gyakoribb súlyos sérüléseknek, illetve az ezekből fakadó műtéteknek egy futballista karrierjében (Shuer és Dietricht, 1997; Walker és mtsai, 2007).

A tanulmány célja ennek megfelelően kettős volt tehát: egyrészt cél volt, hogy a kutatók felmérjék az olyan általános mentális zavarok előfordulásának gyakoriságát a profi labdarúgók körében, mint a distressz, a szorongás/depresszió, alvási problémák, illetve ugyanezt vizsgálták olyan káros egészségmagatartási formákkal kapcsolatban, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, valamint az egészségtelen táplálkozás. A kutatók célja volt ezen felül, hogy felmérjék, előbbiek milyen kapcsolatban állhatnak olyan potenciális stresszorokkal, mint a súlyos sérülések, műtétek, bizonyos életesemények vagy a karrierrel kapcsolatos elégedetlenség.

A tanulmány szerzőinek egyik hipotézise az volt, hogy a CMD-k tünetei meglehetősen gyakoriak a játékosok körében. Feltételezték továbbá, hogy a súlyos sérülések, műtétek, negatív életesemények, valamint a karrierrel való magasabb elégedetlenség gyakoribb előfordulása összefügg a CMD tüneteinek, valamint a káros egészségmagatartási mintázatok előfordulásának gyakoriságával férfi profi labdarúgók körében.

Módszer

A kutatók keresztmetszeti elemzést végeztek olyan kérdőívekből nyert adatokat felhasználva, melyeket egy folyamatban lévő kohorsz vizsgálatból nyertek.

A résztvevők aktív profi labdarúgók voltak, akik saját országuk hivatásos labdarúgó szervezetének tagjai, jelentős időt fordítanak edzésre és versenyszerű sportra profi szinten, 18 évnél idősebbek, férfiak és folyékonyan beszélik-olvassák az angol, a francia, a japán vagy a spanyol nyelvet.

Mérőeszközök

-          Distressz: a distresszt egy 3 itemes, 3 fokozatú Likert-skálát használó kérdőív, a four-dimensional symptom questionnaire – 4DSQ alkalmazásával mérték (Braam és mtsai, 2009). 0-tól 2 pontot lehetett kapni az itemekre, így maximálisan 6 pont volt elérhető. 4 vagy annál magasabb pontszám jelezte distressz jelenlétét a kitöltést megelőző 4 hétben a sportolónál.

-          Szorongás/depresszió: a szorongást/depressziót a 12 itemet magába foglaló General Health Questionnaire (GHQ-12) segítségével mérték, amely a szorongással/depresszióval kapcsolatos pszichológiai tünetek jelenlétét méri a megelőző 4 hétben (Goldberg és mtsai, 1997). 0-12 pontot lehet a teszt során elérni, 2 vagy magasabb pontszám jelzi a szorongás/depresszió előfordulásának valószínűségét.

-          Alvászavarok: a PROMIS (Patient-Reported Outcomes Measurement Information System) ajánlása alapján 2 kérdéssel mérték fel a kitöltést megelőző 4 hétben előforduló alvási problémákat. 0-2 pont volt elérhető, 1 vagy több pont jelezte az alvászavart.

-          Túlzott alkoholbevitel: a 3 itemes, 4 fokú Likert-skálát használó AUDIT-C teszttel mérték fel a kutatás során a túlzott alkoholbevitelt (Dawson és mtsai, 2005). 0-tól 12 pontig lehetett szerezni, 5 vagy több pont jelezte a káros, túlzott mértékű alkoholbevitelt.

-          Dohányzás: egyetlen eldöntendő kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban (dohányzik-e a játékos vagy sem).

-          Egészségtelen táplálkozás: az egészségtelen táplálkozást 4, angol és holland nyelven validált kérdéssel vizsgálták. Mindegyik kérdés arra vonatkozott, hogy a kitöltő az adott evési magatartást milyen gyakran csinálja egy héten (hány napon a hétből). A kérdések az egészséges ételek fogyasztására, a rendszeres evésre (mindig ugyanabban az időpontokban eszik-e a kitöltő egy adott napon), a reggeli étkezésre és annak időpontjára (fogyaszt-e reggelit 10:30 perc előtt), illetve a vacsora időpontjára (20:30 perc előtt vagy után) vonatkoztak. Ha a kitöltők kevesebb, mint ötször ettek egy héten egészséges ételeket és háromnál kevesebb alkalommal ettek szabályos időközönként, valamint kevesebb, mint háromszor reggeliztek 10:30 perc előtt, illetve kevesebb, mint háromszor vacsoráztak egy héten 20:30 perc előtt, az az egészségtelen táplálkozást jelentette a kutatók számára.

-          Súlyos sérülések: egy kérdés vonatkozott erre a kutatásban, amely a játékos teljes addigi karrierjére vonatkozott, és az számított súlyos sérülésnek, amely több mint 28 nap kihagyással járt a játékos számára. Csak olyan sérülések számítottak továbbá, amelyeket a pályán szereztek a játékosok.

-          Műtétek: szintén egy kérdés vonatkozott erre, újfent a teljes játékoskarrier során, és a futball következtében szükségessé vált műtétek száma volt kérdéses.

-          Negatív életesemények: ehhez a kutatók egy 13 eldöntendő kérdésből álló kérdőívet használtak, a Social Athletic Readjustment Rating Scale-t (Bramwell és mtsai, 1975). A kérdéseket a kitöltést megelőző 6 hónapra vonatkozóan, illetve a 6 hónapnál távolabbi időszakra vonatkozóan is feltették. Ilyen negatív életesemény lehetett a házastárs halála vagy akár egy negatív változás a pénzügyi helyzetben. A pontszámot az igenlő válaszok összeadásával kapták 6 hónapon belüli és 6 hónapnál régebbi események esetén is.

-          Karrierrel való elégedetlenség: az 5 fokú Likert-skálát használó, 5 itemes Greenhaus scale-t használták a kutatók a karrierrel való elégedetlenség felmérésére (Greenhaus és mtsai, 1990). 5 és 25 pont között lehetett elérni, minél kevesebb pontszámot ért el egy játékos, annál kevésbé volt elégedett a karrierjével.

Eljárás

            Az elektronikus formátumú kérdőíveket angol, francia, japán és spanyol nyelven is elérhetővé tették a kutatók. A hivatásos labdarúgókat tömörítő szervezet (FIFPro) tagországai közül a belga, a chilei, a finn, a francia, a japán, a norvég, a paraguayi, a perui, a spanyol, a svéd, illetve a svájci szövetség vezetését kérték fel, hogy random válasszanak ki játékosokat, akik vállalják a kérdőív kitöltését. A kitöltés körülbelül 15 percet vett igénybe.

Eredmények

            Az adatok elemzéséhez a kutatók SPSS-t használtak, a leíró statisztikákon kívül korrelációt és logisztikus regressziót alkalmaztak. A 11 felkért szervezet összesen 1785 profi futballistát keresett meg a kitöltéssel kapcsolatban, közülük 661-en töltötték azt ki legalább részben. Ezek közül további 54-et zártak ki a befejezetlen kitöltés miatt, így végül 607 labdarúgó adataival dolgoztak a tanulmány során.

A kitöltők átlagéletkora 26,8 év volt, 55 %-uk saját országa első osztályában játszott. Karrierjük során (átlag 7,8 év) átlagosan  2,2 súlyos sérülésről számoltak be a megkérdezettek, valamint átlagosan 1,1 műtéten estek át a teszt kitöltéséig. A tesztet kitöltő focisták 4 %-a dohányzott, 9 % fogyasztott egészségtelen mennyiségű alkoholt, 38 % számolt be szorongásról/depresszióról, illetve 58 % táplálkozott egészségtelenül.

Statisztikailag szignifikáns korreláció mutatkozott különböző stresszorok (nagyobb gyakoriságú súlyos sérülések, nagyobb gyakoriságú negatív életesemények, magasabb karrierrel való elégedetlenség) és az általános mentális zavarok tünetei, valamint káros egészségmagatartási mintázatok között. A nagyobb gyakorisággal előforduló súlyos sérülések szignifikáns pozitív összefüggésben álltak a distresszel, a szorongással/depresszióval, valamint a túlzott alkoholbevitellel. A műtétek szintén szignifikáns pozitív kapcsolatot mutattak a túlzott alkoholbevitellel, és szignifikáns negatív kapcsolatban álltak az egészségtelen táplálkozással. A kitöltést megelőző 6 hónapban történt negatív életesemények szignifikáns pozitív kapcsolatban voltak a distresszel és az alvási problémákkal, de ezek egyben a káros alkoholbevitellel is összefüggést mutattak. Ezzel szemben a kitöltést megelőző 6 hónapnál távolibb negatív életesemények csak és kizárólag a distresszel álltak pozitív szignifikáns kapcsolatban. A karrierrel való elégedetlenség a distresszel, a szorongással/depresszióval, a túlzott alkoholbevitellel, valamint az egészségtelen táplálkozással kapcsolatban is szignifikáns negatív kapcsolatban állt a vizsgálatban.

Diszkusszió

            A kutatás fő erényei közé tartozik, hogy olyan általános mentális zavarok és káros egészségmagatartási mintázatok előfordulási gyakoriságát mérte fel profi labdarúgók körében, amellyel előtte nem igazán foglalkoztak tudományos szempontból, ilyen nagy elemszámmal legalábbis nem dolgoztak más kutatások korábban. A FIFPro ugyan végzett már egy ehhez hasonló vizsgálatot 149 fős mintán, ám ott csak a játékosok 10 %-ánál mértek fel distresszt, 19 %-nál túlzott alkoholbevitelt, és egyaránt 26 %-nál tapasztaltak szorongást/depressziót, illetve káros táplálkozási szokásokat, amely adatok több helyütt jelentősen eltérnek jelen kutatás adataitól (Gouttebarge és mtsai, 2015a).

Ennek ellenére a súlyos sérülések, a negatív életesemények, valamint a karrierrel való elégedetlenség mindkét tanulmányban összefüggést mutatott az általános mentális zavarokkal, illetve káros egészségmagatartási mintázatokkal (Gouttebarge és mtsai, 2015a), ez pedig megerősíti azt a vélekedést, hogy az összefüggések valósok lehetnek.

A kutatási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy egy súlyosan sérült játékos felépülése során rendkívül fontos a fizikai állapot javításán kívül a mentális tényezőkkel is alaposabban foglalkozni, ezáltal segítve a játékost a sérüléssel járó traumák könnyebb feldolgozásában és a későbbi súlyos sérülések elkerülésében.

Habár számos gyengesége is volt a kutatásnak (keresztmetszeti jelleg, vizsgálati személyek kiválasztása, a szignifikáns kapcsolatok nem voltak nagy erősségűek, nem mérték fel a játékosok családjában előforduló mentális zavarokat, a mérőeszközök japán nyelvre való fordítása még nem volt validálva), arra mindenképpen jó, hogy megfelelő alapot nyújtson más, a témával foglalkozni kívánó jövőbeli tanulmány számára. Ezen felül a tanulmány egyben fel is hívja a figyelmet arra, hogy érdemes e területen tovább kutatni.