MEND Program: Egy család-bázisú közösségi intervenció elhízott gyermekeknek -Randomizált kontroll vizsgálat

Sacher, P. M., Kolotourou, M., Chadwick, P. M., Cole, T. J., Lawson, M. S., Lucas, A., & Singhal, A. (2010). Randomized Controlled Trial of the MEND Program: A Family-based Community Intervention for Childhood Obesity. Obesity, 18(S1), S62–S68. http://doi.org/10.1038/oby.2009.433

Készítette: Kása Petra

Absztrakt

A cikk célja, hogy értékelje a „Mind, Exercise, Nutrition, Do it” – vagyis MEND – program hatékonyságát, ami egy többkomponensű, közösségi alapú intervenciós program elhízott gyermekeknek. 160 obez gyermeket random módon soroltak az intevenciós vagy a várólistás csoportba. A gyerekek szüleikkel együtt hetente kétszer, összesen 18 alkalommal vettek részt 2 órás csoportos edukációs és mozgásos programon, majd ezután ingyenes uszodabérletet kaptam 12 hétre. Derék körfogatot, BMI-t, testösszetételt, fizikai aktivitást, ülő tevékenységet, kardiovaszkuláris fittséget és önértékelést is mértek az alapvonal meghatározásakor, illetve 6, majd 12 hónappal később. Az eredmények azt mutatják, hogy az intervenciós csoport tagjai szignifikáns változásokat értek el a kontroll csoport tagjaihoz képest több kimeneti változó tekintetében is, illetve, hogy a családok valószínűleg hatékonynak ítélték ezt az intervenciós programot.

Bevezetés

A gyermekkori elhízás aggasztó mértékű növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent. Egyrészt gyakorisága miatt, másrészt rövid- és hosszútávú egészségi következményei miatt is a gyermekkori elhízás egy olyan probléma, melynek megelőzése és kezelése elsődleges fontosságú. A nemzetközi irányelvek között konszenzus van abban a tekintetben, hogy az ideális elhízást célzó programoknak az egész családra ki kell terjedni, táplálkozással kapcsolatos ismereteket kell nyújtani, viselkedésváltozást kell elősegíteni és ösztönöznie kell a fizikai aktivitást. Habár voltak már ezzel kapcsolatos próbálkozások, a korábbi kutatások aránylag sok kivetnivalót hagynak maguk után módszertani tekintetben. Jelen kutatás ezt a hiányt próbálja meg betölteni és bemutatja egy többkomponensű, közösségi bázisú gyermekkori obezitásra irányuló program („Mind, Exercise, Nutrition, Do it”, vagyis MEND) hatékonyságának vizsgálatát.

Módszer és eljárás

A kutatás 2005 január és 2007 január között zajlott Londonban, egy gyermekek egészségével foglalkozó intézetben.

Résztvevők

A potenciális résztvevőket 5 különböző helyen toborozták, amiket orvosok, nővérek, dietetikusok ajánlottak. A beválasztási és kizárási kritériumok a következők voltak: 8-12 éves kor, elhízottság (BMI alapján 30, vagy afölötti érték), klinikai problémák hiánya, komorbid zavarok hiánya, testi fogyatékosság hiánya, tanulási nehézségek hiánya, illetve, hogy legalább az egyik szülő rendszeresen részt tudjon venni a foglalkozásokon. A program 5 különböző helyszínen zajlott, mindenhol külön teammel és vizsgálatvezetővel. A kutatásban való részvételhez, mivel kiskorúakról van szó, a szülőknek kellett informált beleegyezést adni.

Kutatási elrendezés

A kutatók egy randomizált kontroll vizsgálatot végeztek, hogy felmérjék egy összesen 6 hónapig tartó intervenció hatékonyságát. A 6 hónap programját tekintve egy 9 hetes MEND programból és egy 12 hétre szóló ingyenes családi uszodabérletből állt. A kiválasztott résztvevőkkel az első méréseket már a program megkezdése előtt elvégezték, hogy ebből egy alapvonalat tudjanak létrehozni, majd ezután random módon vagy az intevenciós vagy a kontroll csoportba sorolták őket (a kontroll csoport itt a várólistásokat jelentette, akiknek csak 6 hónap múlva kezdődött meg az intervenció). A baseline mérés után 6 és 12 hónappal is felmérték a résztvevőket.

Intervenció

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a MEND egy integratív, többkomponensű életmód program, ami épít a táplálkozás- és sport tudományra, a pszichológiára, tanulási és szociokognitív elméletekre és a terápiás folyamatra. Az intervenció közösségi tereken zajlott, sport centrumokban, iskolákban.

A program három fő komponense az edukáció, a készségek tanítása és a motiváció megtámogatása. Ennek megfelelően a 9 hetes, heti két alkalmas program is többféle ülésből állt. Egy bevezető alkalmat követően 8 alkalommal a viselkedés módosítás volt fókuszban (viselkedéses technikák elsajátítása, pl.: cél állítás, stimulus kontroll), 8 alkalommal a táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése (egészséges receptek, közös bevásárlás a címkék figyelembevételével, közös főzés), 16 alkalom testmozgás (játékos, nem kompetitív sporttevékenység), majd egy záró alkalom. Ezt egészítette ki, a további 12 hétre szóló ingyenes uszodabelépő. A különböző helyszíneken különböző szakemberek voltak, a kutatók azonban ügyeltek a standardizálásra, ezért minden tréner ugyanabban a képzésben részesült és ugyanazokat az eszközöket használhatta.

Kimeneti változók mérése

A programban többféle kimenetet is mértek: 1. antropometriát (súly, magasság, derék körfogat), 2. testösszetételt (zsír mennyisége), 3. kardiovaszkuláris egészséget (vérnyomás), 4. fizikai aktivitást (kérdőívvel), 5. önértékelést (kérdőívvel), illetve 6. szocioökonómiai státuszt.

Statisztikai elemzés

Elsődleges kimenetként a 6 hónap alatt elért körfogat változást mérték, másodlagos kimenetként pedig a BMI és a testösszetétel változást. Ennek megállapítására lineáris regressziót alkalmaztak, valamint a változások átlagát is összehasonlították, interakciót vizsgáltak a nemre nézve. Emellett a mintára vonatkozó leíró statisztikákat is elkészítették (gyakoriság).

Eredmények és diszkusszió

Az adatokon végzett statisztikai elemzés számos kimeneti változó tekintetében szignifikáns javulásra engedett következtetni. Kövérség tekintetében három aspektust vizsgáltak meg: a derék körfogatot, a BMI változás és a testösszetételt. A derék körfogat változásával kapcsolatosan a kutatók biztató eredményekről számolnak be. Az intervenciós csoportban 4.1 cm-el csökkent ez a mutató, ami nagyon fontos szempont, mert a hastájéki zsír mennyisége gyermekek esetén összefüggést mutat a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel. BMI index tekintetében is szignifikáns csökkenésről számolnak be a kutatók, 1.2 kg/m² az átlag csökkenés. Ami a testösszetételt illeti, itt csak kismértékű változást figyeltek meg, amit azzal magyaráznak, hogy feltehetően az testzsír eloszlása változott meg, a testösszetétel csökkenéséhez több időre lenne szükség. Az intervencióban való részvétel által a gyermekek fittebbek lettek, többet mozogtak csökkent az ülő tevékenységekkel töltött idő és az önértékelésük is javulást mutatott.

A kutatók kiemelik annak a jelentőségét, hogy a kedvező változások az utánkövetés során is fenn maradtak. Egy testsúlycsökkentő intervenciós program esetében alapvető elvárás lehet, hogy az eredmények ne csak addig álljanak fent, amíg a személy részt vesz a foglalkozásokon, de alakuljon ki egy olyan újfajta életmód is, aminek segítségével fenntartható a súlycsökkenés. Ugyanakkor elismerik azt is, hogy a 12 hetes uszoda bérletet viszonylag kevesen használták ki, tehát az elért eredmények nagyrészt a MEND programnak köszönhetőek.

A kutatás erősségei közé tartozik, hogy a résztvevők mintegy 86%-a végigcsinálta, tehát a családok számára elfogadható, élhető volt. Szintén fontos, hogy az eljárás standardizálása révén az alkalmakat olyan személyek is tudták tartani, akik korábban nem dolgoztak még elhízott emberekkel, amit az is bizonyít, hogy a szakemberek által vezetett programokhoz nagyon hasonló eredményeket mutat jelen vizsgálat is. Ugyanígy az erősségeknél emelhető ki, hogy több helyszínen zajlott a program, standardizált protokollal és több egészségmutató bevonásával.

Limitációként kiemelhető egyrészt a relatíve rövid utánkövetés, amit időközben a kutatók már orvosolnak egy újabb program keretén belül. Lehetséges limitáció még, hogy kimeneti változók mérésénél a mérést végző személy nem volt vak a csoportokra. Ennek enyhítését úgy oldották meg, hogy két független személy is végzett mérést. Egy harmadik gyenge pontra mutatnak még rá, ez pedig az, hogy a 6 hónapos mérésen magas volt a kiesők aránya, ami feltehetően azért volt, mert mindössze egy alkalmat biztosítottak.

A MEND program tehát egy olyan jelenséget céloz meg, ami a mai társadalomban jelentős gondot okoz: a gyermekkori elhízást. A növekvő tendencia mellett a rövid- és hosszútávú egészségi kockázatok miatt is fontos, hogy prevenciós és intervenciós programok jöjjenek létre, melyek hatékonyan tudják orvosolni a problémát. Összességében elmondható, hogy a MEND program hatékonynak és nem utolsó sorban a célközönség számára befogadhatónak, kivitelezhetőnek tűnik. Az intervenciós csoport résztvevői jelentős javulást mutattak a kövérség indikátorait tekintve, illetve kardiovaszkuláris és jólléti szempontból is.