A társas kedveltség korai serdülőkorban előrejelzi az alkoholfogyasztás megnövekedését, de a dohányzásét nem

A társas kedveltség korai serdülőkorban előrejelzi az alkoholfogyasztás megnövekedését, de a dohányzásét nem

Van Ryzin, M. J., DeLay, D., & Dishion, T. J. (2016). Being well-liked predicts increased use of alcohol but not tobacco in early adolescence. Addictive Behaviors, 53, 168–174. http://doi.org/10.1016/j.addbeh.2015.10.017

Összefoglalta: Luczay-Pénzes Réka

Absztrakt

Bár a szerhasználat tradicionálisan a deviáns viselkedéshez van kötve, párhuzamosan egy olyan vonal is kibontakozott, ami a kortársak között betöltött szociális státusz (kedveltség) hatását vizsgálja. Az a feltételezés, hogy azok a serdülők, akik magasabb szociális státusszal rendelkeznek könnyebben anticipáják a szociális normákban bekövetkezett változásokat és korábban és/vagy nagyobb mértékben fogják megváltozatni a viselkedésüket, mint a kevésbé kedvelt társaik.

Ebben a kutatásban megvizsgáltuk a reciprok kapcsolatot a szociális státusz és a szerfogyasztás között. Három éven át gyűjtöttünk adatokat nyolc amerikai (Pacific  Northwest) iskolából (middle school). A szociális hálózat analízis lehetővé tette, hogy feltérképezzük a sztenderd hatásait a hálózatnak, valamint a hálózat specifikus hatásait a viselkedésre (pl. megnövekedett szerhasználat a népszerűség hatására); és a viselkedés hatását a hálózatra (pl. jobb szociális státusz a szerhasználat hatására).

Az eredmények szignifikáns kétirányú hatást mutattak az alkoholnál, de nem kaptunk szignifikáns eredményt a dohányzással kapcsolatban.

Bevezetés

A serdülőkor az a periódus, amikor sokan elkezdenek kísérletezni a dohányzással és az alkoholfogyasztással, aminek hosszútávú következményei lehetnek az egészségre és a jóllétre. A fiatalon elkezdett szerhasználat megnöveli a szerabúzus és a függőség kockázatát késő serdülőkorban és felnőttkorban. Ezt a hatást mind az alkoholnál, mind a doháynál kimutatták. Az eddigi kutatások leginkább a deviáns kortársak hatására fókuszálnak, akik sokszor a társas nyomás  segítségével facilitálják a szerfogyasztást; ezért a legtöbb prevenciós program ennek a kivédésére fókuszál.

A társas befolyásolás forgalma az interperszonális folyamatoktól arra terelődött, hogy implicitebb, makordinamikai megfontolásokat is figyelembe vegyen, pl. a szociális státusz. Kulcsfontosságú a magasabb státusz eléréséhez a kortársak között, hogy a személy tudja ’olvasi’ és igazodjon a változó normákhoz. Így tehát, amikor a normál affelé változnak, hogy elfogadottabb lesz a szerhasználat a magasabb pozícióban lévő fiatalok feltételezhetően jobban igazodnak majd ehhez.

Ebben a kutatásban a szociális státuszt a társas kedveltség tükrében definiáltuk. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ezt elkülönítsük a népszerűségtől (popularity), mivel a korábbi kutatások azt mutatják, hogy ezt proszociális és antiszociális magatartásokkal egyaránt összefüggsébe lehet hozi. Allen és társai 2005-ös kutatásukban felvetették, hogy a ’kedveltségi választások’ nagy száma  (liking nominations), egy eddig fel nem fedezett rizikófaktor lehet a szerhasználat megnövekedéséhez serdülőkorban.

Allen hipotézisét szeretnénk megvizsgálni modern szociális hálózat kutatási módszrekkel, amely nem csak at egyének közötti interdependenciát méri, hanem azzal egyidőben modellezi a változásokat az egyéni viselkedésben és a hálózati folyamatokban (pl. státusz, kedveltség).

A következő kérdésekre keresünk választ:

1)      Megnövekedett alkoholfogyasztáshoz és dohányzáshoz vezet-e a kedveltség a kortársak között az iskolások (middle school) körében?

2)      Nagyobb kedveltséghez vezet-e a kortársak köráben ha valaki dohányzik és alkoholt fogyaszt?

Módszer

Eljárás

Minta

1289 iskolást (middle school) vizsgáltunk 8 iskolából Amerikában (Pacific Northwest). A mérések három éven át tartottak 2000-től kezdve minden évben egyszer,ősszel. A minta 82%-a vett részt mind a három etapban. A hálózatok iskolánként átlagosan 129 – 230 tanulót foglaltak magukban (M=165).  A vizsgálati személyek 53.2 % -a nő, 77.4 %-a férfi, átlagosan 12.14 éves a vizsgálat kezdetekor

Mérőeszközök

A szerhaszálat felmérésére megkérdezték mindkettőről, hogy az elmúlt hónapban hányszor fogyasztották őket ( alkohol, dohánytermék). A választási lehetőségek között volt, hogy egyáltalán nem, 1-3 alkalommal, 4-6 alkalommal, 7-9 alkalommal, 9-nél többször.

Szociometria

Megkérdeztük a taulókat, hogy nevezzék meg az évfolyamukban azokat a társaikat akikkel együtt szeretnének lenni egy csoportban. Annyi embert sorolhattak fel amennyit csak akartak.

Demográfiai adatok

Nemre vonatkotkozó kérdés, és etnikumra vonatkozó kérdés (Európai-Amerikai vagy nem Európai-Amerikai ).

Elemzés

A szocimetriát az Rsiena programmal elemezték, ahol kontrollálva vannak a standar hálózati hatások (reciprocitás, tranzitivitás). Mivel kevés olyan kutatás volt még, ahol ’ kedveltségi választásokat’ tettek a személyek ezeket a hatásokat végül nem tartottuk kontroll alatt.

Eredmények

Először az alkoholfogyasztással kapcsolatos eredméyeket vizsgáltuk, amik azt mutatták, hogy az alkoholfogyasztás hozzájárult ahhoz, hogy valaki kedvelt legyen a társai között (p=0.01), és fordítva, a kedveltség hozzájárult az alkoholfogyasztáshoz (p=0.02). Az alkoholfogyasztás mértéke általánosságban alacsonynak bizonyult (linear shape p<0.001), viszont az eredmények azt mutatják, hogy akik fogyasztanak azok idővel megnövekedett mértékben ittak ( quadratic shape p<0.001). Azok akik bevallásuk szerint fogyasztanak italt inkább azokat választották ’kedveltnek’ akik szintén isznak (p=0.01).

Ezek után a dohányzással kapcsolatos eredményeket vizsgáltuk. Sem az arra vonatkozó eredmény, hogy a dohányzás hozzájárul ahhoz, hogy kedvelt legyen a személy (p=0.52), sem az, hogy a kedveltség hozzájárult ahhoz, hogy valaki dohányozzon (p=0.78) nem bizonyult szignifikánsnak. Azok akik bevallásuk szerint dohányoznak azokat választották ’kedveltnek’ akik szintén dohányoznak 

Diszkusszió

Kutatásunk arra az eredményre jutott, hogy a kedveltség valóban befolyással lehet a szerhasználatra, de csak az alkohol esetében, a dohányzásnál nem. Ezen felül az is bebizonyosodott, hogy az alkoholhasználat befolyással bír arra, hogy mennyire kedvelt egy bizonyos személy de ez a dohányzásra szintén nem igaz.

 Ezek az eredméyek jelentősen kibővítik a társas befolyásolás elméletét azzal, hogy a szocializációs folyamatok rizikófaktorként működhetnek az alkolfogyasztás megnövekésére, és potenciálisan más rizikóviselkedésekre is amik népszerűek a serdülők körében.

Azok a prevenciós programok amik a visszautasítási készségekre fókuszálnak lehetséges, hogy nem tudják felmérni azt a rizikót amit a kedveltség hordoz. Elképzelhető, hogy ehelyett a prevenciós programoknak arra kellene fókuszálniuk, hogy a változó kortársak közti normákra való egyéni választ tudják módosítani. Egy másik alternatíva, hogy a prevenciós programok a normákat próbálják megváltoztatni az absztinencia irányába, azzal, hogy ’szer nélküli ’ programokat promotálnak.

Limitációk

Ebből a kutatásból csak korlátozottan vonhatóak le következtetések a kortársak közötti szocializációs folyamatokról. Osgood (2013) egy alternatív hipozézissel állt ellő Allennel szemben, miszerint a népszerűbb egyének nagyobb valószínűséggel töltenek időt olyan szociális szituációkban, ahol elérhető alkohol, így tehát a megnövekedett fogyasztás inkább az elérhetőségnek köszönhető, mint a társas folyamatoknak.

Az eredmények csak óvatosan és korlátozottan generalizálhatók, mivel kis etnikai diverzitású mintán végeztük a kutatást, emelett nem lehet biztosan feltételezni, hogy az alkholfogyasztásra kapott eredmények általánosíthatók egyéb szerekre.