2016. május 21., szombat

A fájdalom intenzitása és a dohányzás kapcsolata kezelést igénylő betegeknél

A fájdalom intenzitása és a dohányzás kapcsolata kezelést igénylő betegeknél

Bakhshaie, J., Ditre, J. W., Langdon, K. J., Asmundson, G. J., Paulus, D. J., & Zvolensky, M. J. (2016). Pain intensity and smoking behavior among treatment seeking smokers. Psychiatry Research, 237, 67-71.

Készítette: Szabolcsi Dávid

Bevezető
A krónikus fájdalom és a dohányfüggőség elég magas gyakoriságú állapotok, amely között kétirányú interakciós kapcsolatot feltételez a szakirodalom (Ditre etal.,2008, 2011; Parkersonetal.,2013). A dohányfüggőség a krónikus fájdalom egyik kockázati tényezője (Shiri etal.,2010; Sugiyamaetal., 2010), és azok akik krónikus fájdalomtól szenvednek nagyobb eséllyel lesznek nikotin függők (Cook etal.,2007; Fertig etal.,1986; Heckmanetal.,2012; Jarvik etal.,1989; Pomerleau, 1986). A dohányzás és fájdalom integratív reciprok modellje pozitív visszacsatolást feltételez a két jelenség között, ami így mindkét folyamat romlásához vezet (Ditre etal.,2008). Előzetes tanulmányok pozitív irányú kapcsolatot találtak mind normál populációban (Hahn etal.,2006), mind krónikus fájdalommal küzdők csoportjban Andersson etal.,1998; DeyoandBass, 1989; Kaila-Kangas etal.,2003; Melis etal.,2010; Oleske etal., 2004; Rileyetal.,2004; Saag etal.,1997; Scott etal.,1999; Yunus et al.,2002).
Az ígéretes vizsgálatok ellenére, a korábbi kutatásoknak mégis van 3 korlátja. Először is, a fájdalom és dohányzás kapcsolatában a negatív affektivitás hatását nem vizsgálták, ezzel kizárva azt, hogy a negatív emocionális állapotok megélésére való hajlamot moderátor változóként bevegyék a fájdalomintenzitás és dohányzás kapcsolatának vizsgálatába. Márpedig például intervenciós programok tervezésénél egyáltalán nem mindegy, hogy a fájdalom maga vagy az affektív állapotok legyenek a fő célpont a kezelés szempontjából.
Ezen kívül bár az eddigi vizsgálatokban a személyek nemét is külön változóként kezelték, de nem kezelték moderátor változóként a két jelnség kapcsolatában. Tekintve hogy a gendernek önmagában mind a fájdalomérzetben, mind a dohányzásban szerepe van, fontos lenne vizsgálni az interakciós hatását is.
Fontos továbbá, hogy a korábbi vizsgálatok főként kizárólag a kezelést igénylő pácienseknél vizsgálták a jelenséget, ez viszont az adatok torzításához vezethet, tekintve, hogy csak a legextrémebb esetek jutottak be a mintába (Robertsetal.,1978).  A fájdalom vizsgálatában fontos annak intenzitását megfelelően mérni ahhoz, hogy a dohányzással kapcsolatban új és értékes vizsgálatok születhessenek.
Harmadszor, az eddigi vizsgálatok kevéssé irányultak azon személyek vizsgálatára, akik motiváltak is a dohányzásról való leszokásban. A leszokni vágyók bevétele a vizsgálódásba új információkkal szolgálhat arról, hogy a fájdalomnak milyen szerepe lehet a leszokás élményében. Ez szintén az intervenció tervezésének szempontjából fontos.
A fenti hiányosságokat kiküszöbölendő, jelen kutatás vizsgálta az elmúlt hónap fájdalomélményét („nincs-enyhe” vs. „kicsi-nagy”), ezen kívül a dohányzás komolyságának indexeit, így a napi alkalmak számát (cigaretta/nap), pontosan mióta dohányos (hány éve szív naponta?), a legintenzívebb dohányos időszakának mérőszámai (akkor hány cigi/nap) és a nikotinfüggőség mértékét egy olyan közösségben, ahol a személyek egy önirányította leszokási programban vettek részt.
Hipotézisük szerint az elmúlt egy hónap fájdalomélményének intenzitása pozitív kapcsolatban van a dohányzással, amely kapcsolat akkor is szignifikáns marad, ha moderátor változóként a nem és a negatív affektivitás konstruktumát is figyelembe veszik.
Módszertan
Résztvevők
A következő feltételeknek kellett megfelelniük:
·       18 év 65 év közötti
·       legalább egy éven keresztül napi szinte dohányoznak
·       legalább napi 8 cigarettát szívnak
·       a leszokásra való motivációt tekintve legalább 5 pontot jelöltek egy 0-10 Likert-skálán
·       a leszokásra komoly kísérletet tesznek
·       az elmúlt 6 hónap során nem csökkentették
Az alábbi feltételek mentén zártak ki résztvevőket:
·       korlátozott mentális kapacitás miatt (térben/időben nem orientált)
·       önkéntes beleegyezés hiánya
·       terhesség vagy terhesség fennállásának lehetősége
·       nikotin helyettesítő terápia jelenleg is fut/dohányzásról való leszokásban segítő tanácsadás
·       pszichózis
·       szerfüggőség
·       önygilkosságra való hajlam
·       pszichotróp gyógyszerek használata
Mérőeszközök
SCID: DSM-IV-TR-hez tartozó Strukturált Klinikai Interjú (Structured Clinical Interview) I. tengelyes, nem klinikai eset verziója (SCID-I/NP). A jelentkezetteken elvégzett SCID alapján zárták ki a pszichiátriai zavarok fennállását.
Smoking History Questionnaire (SHQ) (Brown et al., 2002). Önbevallós kérdőív a dohányzási szokások felmérésére (pl. cigaretta aránya, a dohányzás kezdete). Jelen kutatás a következő változókat használta fel a kérdőívből: hány éve dohányzik naponta; napi átlagos mennyiségű cigaretta; a legkeményebb dohányzási időszakban a cigaretták száma naponta; átlagos életkor a dohányzás kezdetén.
Fagerstorm Nikotinfüggőség Teszt (Fagerstorm Test for Nicotine Dependence)  (Heatherton et al.,1986). 6 itemes kérdőív a nikotinfüggőség fokozatainak felmérésére. Ennek a mérőeszköznek nagyon jó belső konzisztenciája és teszt-reteszt reliabilitása van (Pomerleau etal.,1994) és pozitív kapcsolata a legfontosabb dohányzó változókkal (pl. kotinin nyálkoncentrációja. Jelen mintán a Cronbach alfa értéke: 0.59.
The Short Form GeneralHealt hSurvey (GHS) ((Stewartetal.,1988) az aktuális testi fájdalom mértékét méri fel 20 itemmel. A kárdőív azon kérdésére, hogy Az elmúlt 4 hétben mekkora testi fájdalmat élt át? 4 válaszlehetőséget adtak: semmit; nagyon enyhét; enyhét; moderáltan; komolyan.Ezek alapján a dichotóm változót képeztek: azon személyek akik az elmúlt egy hónapban moderált és a komoly fájdalmat megélők között voltak; valamint akik az elmúlt egy hónapban egyáltalán nem vagy csak enyhe fájdalmat éltek meg.
Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (Positive and Negative Affectivity Scale). A negatív affektivitást a PANAS negatív affektivitás alskáláján mérték (Watsonetal.,1988) ami 10-es Likert skálán kérdez rá bizonyos negatív emóciókra, valamint hogy általánosságban mennyire élik meg intenzíven őket (Cronbach alfa=0.92).
Eredmények
112 felnőtt dohányos vett részt a kutatásban (35% nő; Átlag életkor:33.21; Szórás: 13.69; 18-64 év között). A dohányzás kezdetét tekintve az átlag: 14.7 év (szórás: 3.2 év). A napi átlagos cigaretta fogyasztás 16.2 db (szórás: 9.2 db). A Fagerstorm teszten a résztvevők magas nikotinfüggőségről számoltak be (M=5.6; SD=9.9). A SCID interjú alapján a résztvevők 48,3 százalékának volt valamilyen I. tengelyes pszichiátriai zavara. A leggyakoribb ezek közül a szociális fóbia (13.9 %) specifikus fóbia (11,5 %), alkoholfüggőség (10,7 %) és marihuána függőség (10,7 %).
A legfontosabb változók tekintetében szignifikáns különbségek mutatkoztak az alacsony fájdalmi intenzitású és a magas fájdalomintenzitású csoport között. Így például a dohányos évek számát tekintve a kis fájdalomintenzitású csoport szignifikánsan kevesebb ideig dohányzott (M=13.21; SD=11.24), mint a nagy fájdalmat átélt csoport (M=21.04; SD=13.71) az életkorra illesztve (p=0.005). Ugyanígy különbség volt a napi cigaretta mennyiségben is a két csoport között (p=0.022). A kis fájdalommal élő csoport napi átlag 15.22 szál cigarettát, míg a nagy fájdalommal élő csoport 20.95 szál cigarettát szívott naponta. A legintenzívebb dohányos időszakban az előbbi csoport átlagosan 24.01 szálat, míg utóbbi átlagosan 30.19 szálat szívott. A különbség szignifikanciája p=0.037. A nikotin dependencia különbsége p=0.41 a nagyobb fájdalomintenzitsú csoport javára.
Az interakciós vizsgálatok General Linear Modellinggel történtek. A fájdalom intenzitásának dichotómiája akkor is nagyobb varianciát magyarázott, amikor a többi kovariáns változót (nem; negatív affektivitás) is beléptették a mind a 4 kritériumváltozó mentén (dohányos évek száma, napi cigarettaszám, legintenzívebb dohányos időszak, nikotinfüggőség mértéke).
Kitekintés
Ahogy arra számítottak, az elmúlt hónapban megélt fájdalom intenzitása szignifikáns és pozitív összefüggést mutatott a dohányzás mértékével és a nikotinfüggőséggel. Ez az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a nem és a negatív affiktivitás hatását is figyelembe vették. A fájdalom fokozatai tehát a dohányzói magatartás fokozataival korrelálnak.
A jövő kutatásainak azt kellene feltárni, hogy a fájdalommal kapcsolatos elvárások és a dohányzás okozta megkönnyebbülés mértéke hogyan hat ezekre a folyamatokra.
Az intervenciók tervezésekor jelen kutatás alapján is kijelenthető hogy érdemes lenne a fájdalom csökkentésén dolgozni, hogy a dohányzás mértékét csökkentsék.
Limitációk
Kauzális következtetésekre ez a design nem alkalmas. Az olyan módszertani módosítások, mint például a kísérleti fájdalomindukció feltárhatná az ok-okozati összefüggéseket is. Ezen kívül jelen tanulmány mintája etnikalag túl homogén volt ahhoz, hogy generalizálhatóak legyenek az adatok más etnikumokra is. Ezen kívül olyan más kovariáns változókat, mint például az alkoholfogyasztás mértéke és a testi betegség szintén érdemes lenne bevenni a vizsgálódásba.
A pszichiátriai zavarral rendelkezőket szintén kizárták a vizsgálódás alól, így viszont a negatív affektivitás előfordulását valamint annak mértékét csökkenthették.
Ezen kívül pedig a fájdalom hosszának előfordulását sem nézték, így a krónikusság mértékét sem tudták a változók közé tenni.

Végül nem mérték azt sem, hogy az elvonási tünetek hogyan hatnak a dohányzói magatartásra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése