Személyiség, jól-lét és egészség

Személyiség, jól-lét és egészség

Friedman, H. S., & Kern, M. L. (2014). Personality, Well-Being, and Health. The Annual Review of Psychology, 65(1), pp. 719-742

Készítette: Horváth Ádám

Absztrakt

A személyiség és egészség élethosszig tartó perspektívája új okozati útvonalakat fed fel és mélyebb, kifinomultabb hozzáférést biztosít a megelőzéshez. Nem bizonyított, hogy a boldogság az egészség közvetlen oka, vagy, hogy a negatív érzelmek, aggodalom és depresszió szignifikáns közvetlen okozói lennének a betegségeknek. Inkább a depresszióval kapcsolatos jellemzők tükrözik az eleve romló állapotot. Az sem bizonyított, hogy a kihívást jelentő munka általában hosszú távú egészségügyi kockázatot jelentene, sőt, az egyéni törekvések valamint a karrier vagy közösség iránti elköteleződés jelentős egészségügyi haszonnal jár. Mindent egybevetve, a jelen kutatás felfedte, hogy a lelkiismeretesség szignifikáns hatással van az egészségünkre, egész életünkön át. Sokkal több óvatosságra van szükség, amikor a döntéshozók egészségügyi tanácsokat adnak a rövid távú hatásokban talált korrelációkra hivatkozva. Figyelmet át kellene irányítani az egészség és jól-lét egyéni útvonalaira.

Bevezetés

Annak ellenére, hogy a személyiség, egészség és a jól-lét kapcsolatát évezredek óta kutatják, a terület még mindig tele van fogalmi zavarokkal és félrevezető következtetésekkel. Továbbá a tudósok hajlamosak túláltalánosítani a rövid távú hatásokat és figyelmen kívül hagyni a hosszú távúakat. Különösen érdekes felfedezés, hogy a lelkiismeretesség bejósolja az egészséget és a magas kort egészen gyerekkortól. Ezen következtetések gyakran komplexnek és paradoxnak tűnhetnek, azonban a modern személyiségvizsgálat lehetővé teszi az egészség, jól-lét és hosszú élet mélyebb és pontosabb megértését.

Ebben a cikkben áttekintjük a személyiséggel, viselkedéssel és jól-léttel, valamint az egészséggel kapcsolatos számos összefüggést és ok-okozati kapcsolatot.

Eredmények

Azokat a kutatásokat, amelyek a személyiséget és ennek kapcsolatát a jól-léttel és az egészséggel vizsgálják, gyakran megfertőzik az önbeszámolón alapuló mérések, amik gyakran ugyanazokat a kérdéseket alkalmazzák mindkét aspektus vizsgálatára. Sokkal jobb adatgyűjtési stratégiák szükségesek.

Ezért nem meglepő, hogy azok, akik örömteli, relaxált személyiségjegyeket mutatnak, élettel való elégedettségről és jól-létről számolnak be. Azonban ezek a mutatók nem segítenek feltárni, hogy hogyan érjük el a jól-létet. Az SF-36 (Short-Form (36) Health Survey) hasznos eszköz lehet az általános egészségi állapot felmérésére, azonban fontos figyelemmel lenni a felmérés skáláira, ugyanis azok az egyének, akik neurotikus személyiségjegyeket mutatnak, hajlamosak egyúttal fájdalomról és betegségről is beszámolni. Az érvelés szerint az önbeszámolón alapuló személyiség bejósolja az önbeszámolón alapuló egészségi állapotot, amely bejósolja a halandóságot, így az önbevalláson alapuló személyiség és az önbevalláson alapuló egészségi állapot vizsgálata tulajdonképpen a valós személyiség és a fizikai egészségi állapot vizsgálata. Ebből a tudományos megközelítésből azonban hiányzik a több szempontú személyiség-megközelítés, és az objektív egészségmérés.

Élettartam

A hosszú élet a legtöbb esetben az egészség lehető legjobb mutatója, mivel megbízható forrásokon alapul (halotti bizonyítvány). A várható élettartam ezért a közegészség egyik legfontosabb mérőszáma világszerte. Az élettartam alapul vétele kiküszöböli azt a hibát, hogy egy specifikus betegségre koncentrálva a kutatás nem fordít elegendő figyelmet az általános halálozási rizikóra. Ezzel összefüggésben, megtévesztő olyan személyiségjegyekről és megküzdési stratégiákról beszélni, amelyek bejósolják a rák vagy a szívbetegséget, ha ugyanezek a jegyek más betegségeknek is bejóslói. Ugyanis az alapvető ötfaktoros személyiségdimenziók (kimondottan a lelkiismeretesség, a neuroticizmus és az extraverzió) több betegséget is bejósolnak.

Életminőség

Az élettartam mellett egyre növekvő érdeklődés övezi az életminőséget közvetlenül mérő módszereket (pl. a jelentős károsodás nélkül töltött évek száma). A WHO és az Európai Unió is bevezettek mutatókat az egészséges élet tartamának mérésére. Ennek előfeltétele a fogyatékosság rendkívül pontos meghatározása objektív mutatókkal az önbevalláson alapuló hangulatfelmérés helyett.

Többféle következmény

A WHO definíciójával összhangban az egészség fizikai, mentális és szociális egységekből tevődik össze, és azt találtuk, hogy az élettartammal együtt összesen hat alapvető egészségügyi következményt kell megkülönböztetni.

1.       Fizikai egészség: szakember által megállapított, empirikusan mérhető

2.       Szubjektív jól-lét: jó közérzet, élettel való elégedettség

3.       Szociális kompetencia: társas kapcsolatok sikeres fenntartása

4.       Produktivitás: érték-előállítás

5.       Kognitív funkció: tiszta gondolkodás és emlékezés képessége

6.       Élettartam (a fenti definíció szerint)

Ezek általában korrelálnak egymással.

A biomarkerek következményként való használatának korlátai

Számos orvosi beavatkozás tulajdonképpen csökkenti az életminőséget, pusztán azért, hogy a biológiai mutatókon rövid távon jobb eredményt érjenek el. Például, a lipid-szint jó mutatója a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel kapcsolatos halálozási rizikónak; a lipid-szint niacinnal hatékonyan csökkenthető, de ez nem csökkenti a halálozási kockázatot. Mindez azt jelenti a személyiség és az egészség összefüggéseinek vizsgálatában, hogy ezek az időkorlátos vizsgálatok nem szükségszerűen mutatnak összefüggést a hosszútávú egészséggel és a hosszú élettel, mivel ezek a biológiai mutatók a homeosztázisnak természetesen fluktuálnak. A biomarkereknek legtöbb hasznát a személyiség és egészség kapcsolatban mint mediátor vesszük.

Boldogság, szubjektív jól-lét és egészség

Hasonló korú és szocio-ökonómiai státuszú embereknek lehet nagyon eltérő egészségi állapota. A személyiség, jól-lét és a fizikai egészség szoros kapcsolatban állnak, de ez nem szükségszerűen egyszerű. Ha a boldogság egészségesebbé tesz, akkor a pozitív pszichológia közbeavatkozása egészségesebbé tehet és meghosszabbíthatja az életet, ami fontos lehet a közegészségügy szempontjából.

A pozitív gondolkodás ereje?

Népszerű nézet volt, hogy a distress, a gyász és a pszchológiai nyomás kulcsszerepet játszanak a betegségekben, és hogy a nevetés és a vidámság alapvető része kellene, hogy legyen a gyógymódnak. Sok könyv jelent meg a témában, melyek legjobb esetben segítettek feloldani a distress-t és megküzdési stratégiákat javasoltak. A legrosszabb eset, hogy a betegséget csak személyiségtényezőknek tulajdonították, vagy arra buzdítottak, hogy „imádkozzák ki” magukból a betegséget.

Nincs kétség afelől, hogy a szubjektív jól-lét és a pozitív érzések jobb egészségérzethez és hosszabb élethez vezetnek. Egy 142 nemzetet felölelő kutatás korai konklúziója, hogy a nagyobb boldogság egészségesebb élethez vezet, de ez egy empirikus kérdés, amire egyelőre nincs válasz. Az élettel való általános elégedettség sokkal stabilabb mutató, mint a pozitív érzelmek önmagában. De a mélyebb analízis azt is megmutatja, hogy az élettel való elégedettség mint önálló faktor nem teljeskörű mutató.

Értelem és cél

Egyesek szerint a jól-lét nem a pozitív érzelmekből, hanem az életcélok meglétéből és beteljesedéséből ered. Ez pozitív korrelációt mutat a barátságossággal, extraverzióval valamint a lelkiismeretességgel, és alacsonyabb szintű korrelációt a neuroticizmussal, depresszióval és pszichoticizmussal.

Optimizmus

Kevés bizonyíték van arra, hogy az optimista gondolkodás mobilizálja az immunrendszert, és ezen keresztül segít leküzdeni pl. a rákot, de az optimista egyének célokat tűznek ki, és kitartóbban küzdenek a célokért. Az optimizmus motivációt biztosíthat a továbblépéshez.

Neuroticizmus, depresszió, aggódás és betegség

Egyes hipotézisek alapján a neuroticizmus facilitálja az autonóm idegrendszer krónikus túlaktiválódását, felborítja a homeosztázist, ami végül patológiás állapotokhoz vezet. De mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy az egészséges neuroticizmus jó dolog.

A neuroticizmus magasan korrelál a negatív érzelmekkel, de inkonzisztens eredmények születtek a halálozási kockázattal kapcsolatban. Az egyszerű neuroticizmus-rossz egészség modell hiányos.

Depresszió

Egy 1987-es kutatás megállapította, hogy a depresszió kiváló mutatója a kardiovaszkuláris betegségeknek, mely állítást azóta többen alátámasztottak. Az egészségügy jelen állása szerint a kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésének egyik fontos módja a depresszió kezelése. A pszichoterápiás módszerek nem fogják megakadályozni a rák vagy a kardiovaszkuláris betegség terjedését, de segíthetnek, hogy a páciens kibújjon az ágyból, jobban étkezzen, és betartsa az egészségére vonatkozó előírásokat, melyek mind vezethetnek ahhoz, hogy végül jobban érezze magát.

Kihívás és egészség

A közhiedelemmel ellentétben, mely szerint a megfeszített munkatempó árt az egészségnek, a munka és az egészség szoros kapcsolatban állnak, gyakran pozitív értelemben, mivel a munka a már említettek értelmében célt adhat az életnek. A kihívás és a munkaterhelés lehet egészséges vagy egészségtelen, a személy, a kontextus és a személy-helyzet interakciók függvényében. Egy longitudinális vizsgálat alapján a folyamatosan motivált és produktív személyek sokkal tovább éltek, mint motiválatlan társaik, és ez sokkal nagyobb hatással volt az élettartamukra, mint az érzékelt boldogság és jól-lét. A kihívás fontos prekurzora a jól-létnek, mert például flow-élmény akkor jön létre, amikor a kihívás és a képességek megfelelő szintje találkozik.

Szerintünk téves az az elképzelés, miszerint a pozitív kedélyállapotok közvetlenül jó egészséghez vezetnek, míg az aggodalom, kemény munka és a depresszió megbetegedésekhez. Ez sokkal inkább személyiségfüggő abban az értelemben, hogy más-más személyiségű emberek egyes életeseményeket másként élnek meg, ennek megfelelően reakcióik és ezek következménye az egészségükre személyiségükből fakad.

Lelkiismeretesség, érettség és élettartam

Azok az egyének, akik lelkiismeretesebbek - azaz körültekintőek, rendezettek és kitartóak -, egészségesebbek, sikeresebbek, és tovább élnek. A lelkiismeretesség kevesebb tünetet, a betegség lassabb progresszióját, és jobb megküzdést jósol be. Fiatal korban a lelkiismeretes gyerek kevesebb önkontroll- és iskolai problémával küzd, serdülők esetében kisebb a valószínűsége, hogy kipróbálják a cigarettát, alkoholt, és illegális drogokat; felnőttkorban pedig jellemzően egészségesebb társadalmi és fizikai környezetet választanak.

Korai hatások

A korai élettapasztalatok és a biológiai prediszpozíciók befolyásolhatják a személyiséget, és később az egészséget. Amikor a genetikai kódra és a korai stresszre egy hosszú távú folyamat első lépéseként tekintünk, akkor a modell sokkal erőteljesebbé válik, ahogy az egészségügyi kockázatok összeadódnak.

Konklúzió: implikációk a beavatkozáshoz

A személyiség és az egészség vizsgálatának elsődleges oka, hogy megértsük azokat az elsődleges módokat, melyekkel az egészség javítható, és a mortalitás csökkenthető. A teljesebb személyiségmodellek segíthetnek egy sikeres beavatkozás felállításában. A személyiség nagyban befolyásolja azt is, hogy ki fog bent maradni a kutatásban, ugyanis a lelkiismeretes, barátságos személyek nagyobb valószínűséggel fognak kitartani, így az ő eredményeik nagyobb súllyal esnek majd latba.

Noha nincs bizonyíték széleskörűen alkalmazható beavatkozásra, az átfogó modellek központi mintázatokat tárnak fel, amik hatékony rendszert alkotnak egy rendezettebb, egészségesebb, produktív és hosszú élet kialakulása érdekében. Azok, akik jól kötődnek a szociális hálókhoz, integrálódtak a közösségükbe, általában boldogabbak és egészségesebbek.

Javasoljuk, hogy az egyszerű korrelációs kutatások helyét vegyék át a longitudinális kutatások, melyekben a hangsúly a mediátorokon és a moderátorokon legyen, hogy egy átfogóbb képet kapjunk azokról az útvonalakról, melyek mentén a tárgyalt jegyek összekapcsolódnak.