Megküzdési stratégiák és irracionális hiedelmek mint az egészséggel kapcsolatos életminőség romlás közvetítői Irritábilis Bél Szindrómában szenvedőknél

Megküzdési stratégiák és irracionális hiedelmek mint az egészséggel kapcsolatos életminőség romlás közvetítői Irritábilis Bél Szindrómában szenvedőknél

Stanculete MF  et al. (2015). Coping strategies and irrational beliefs as mediators of the health-related quality of life impairments in irritable bowel syndrome. Journal of Gastrointestinal and Liver Diseases, 24(2). http://doi.org/10.15403/jgld.2014.1121.242.strt

Készítette: Bukovenszki Emőke

Absztrakt

Az Irritábilis Bél Szindróma (IBS) egy krónikus és csökkent munkaképességet eredményező gyomor-bélrendszeri rendellenesség. Bár számos kutatás beszámolt a megküzdési stratégiák életminőségre gyakorolt hatásairól, mégis kevés adattal rendelkezünk a speciális megküzdési módokról, melyeket az Irritábilis Bél Szindrómában szenvedők alkalmazhatnának. Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárja a kapcsolatot a megküzdési stílusok és az irracionális hiedelmek között, mely által bejósolhatóvá válhatnának az IBS tüneteinek életminőségre gyakorolt hatásai. A keresztmetszeti kutatás két gasztroenterológiai központban zajlott, 70 fő IBS páciens és 55 fő egészséges páciens részvételével. Az Irritábilis Bél Szindrómával küzdők lényegesen több problémaorientált és elkerülő megküzdési stratégiát alkalmaztak, mint az egészséges páciensek. Az irracionális hiedelmek és az elkerülő megküzdési stratégiák összefüggést mutatnak az IBS tüneteinek hatásaival és az egészségügyi életminőség romlásával.

Bevezetés

Az IBS egy funkcionális rendellenesség, melynek jellegzetes tünetei a hasi fájdalom és diszkomfort érzés. Diagnosztikai feltétele: a tünetek jelenléte a rendellenességet megelőző 12 hónapban 12 hétig, továbbá az alábbi tünetekből legalább 2 jelen kell, hogy legyen: változás a székletürítésben (hasmenés, székrekedés), a széklet állagának megváltozása, diszkomfort csökkenése székletürítés után. Az IBS biopszichoszociális modellje szerint a rendellenességnek fiziológiai és pszichoszociális komponensei is vannak: az IBS negatívan hat a páciens fizikai, pszichológia és szociális működésére. Az IBS ma magas egészségügyi és szociális költségekkel járó, gyakori rendellenesség. Bizonyított, hogy egyéb szomatikus megbetegedésekkel (veseelégtelenség, asztma, cukorbetegség, migrén) összehasonlítva az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQOL) alacsonyabb az IBS pácienseknél. A betegség tehát figyelmet igényel, lefolyása krónikus és úgy tűnik, nagy szerepet játszik kialakulásában a stressz. A krónikus betegségekre alkalmazott kutatások azt mutatják, hogy a megküzdési stílusok fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában. Korábbi tanulmányok igazolták, hogy a pozitív megküzdési stratégiák jobb pszichológiai hozzáállást eredményeznek, az elkerülő megküzdési stratégiák pedig negatív hatást gyakorolnak a pszichológiai egészségre. Az életminőség csökkenést azzal azonosítják, hogy sokkal nagyobb gazdasági teher van jelen az orvosi közegben és szociális költségekkel is jár a betegség kezelése. Nincs elég adat azonban arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen megküzdési mechanizmusokat használnak az IBS páciensek. Az irracionális hiedelmek miatt a páciensek eltorzítják a hétköznapi történések értelmét, így negatív módon értelmezik a tapasztalataikat, Az irracionális hitek negatív élettörténések által aktiválódnak. A séma aktiváció egy rendszerhibát hoz létre a gondolkodásban, melynek szerepe van a depresszió és a szorongás kialakulásában és fenntartásában. Ezek az irracionális hiedelmek feltételezhetően közrejátszanak az IBS kialakulásában. Korábbi tanulmányok azt igazolták, hogy az irracionális hiedelmek negatív kapcsolatot mutatnak a fizikai és mentális egészséggel, illetve az élettel való elégedettséggel. A gyomor-bélrendszeri panaszok a szorongás és a depresszió jelenlétével összefüggnek. Jelen tanulmány céljai: felderíteni az IBS páciensek megküzdési stratégiáit, továbbá megvizsgálni a kapcsolatot az irracionális hiedelmek, a megküzdési mechanizmusok, a HRQOL (egészséggel kapcsolatos életminőség) és az IBS páciensek között.

Módszer

Keresztmetszeti kutatást végeztek Cluj-Napocaban, Romániában 70 fő IBS pácienssel (gasztroenterológus által megerősített diagnózis) és 55 főből álló egészséges kontrollcsoporttal. Az IBS páciensekre alkalmazott kritériumok az alábbiak voltak: legalább 18 éves, az IBS-en túl nincs egyéb krónikus betegsége, beszél és olvas románul. A kontroll csoportba ugyanolyan korú és nemű pácienseket választottak. Mindannyian az alábbi kérdőíveket töltötték ki:

1. B-COPE: a COPE leltár validált, rövidített verziója (14 pontos skálán vizsgálja az egyén megküzdési stílusát), melynek segítségével 3 megküzdési csoportot alkottak: probléma fókuszú megküzdés, érzelmi megküzdés, elkerülés orientált megküzdés
2. DAS: Diszfunkcionális Attitűd Skála (40 tételből álló 7 pontos skála), mely kognitív hibákat és diszfunkcionális elvárásokat tár fel
3. SF-36: Általános életminőséget mérő kérdőív

Az analízis előtt mindegyik változót megvizsgálták gyakorisági eloszlás szerint, hogy a hibákat és hiányzó adatokat azonosítani tudják. Az IBS páciensek és kontroll csoport között egy- és többváltozós analízist alkalmaztak, hogy azonosítsák a különbségeket. A következő lépés az adatok elemzése volt korrelációs analízis segítségével. Majd Mediációs Analízissel megvizsgálták a páciensek betegségükre vonatkozó előrejelzéseit.

Eredmények

A minta jellemzői: A pácienseket kor, nem és kapcsolati állapot szerint különítették el; továbbá az IBS páciensek az alábbi eloszlásban értelmezendőek: 30% székrekedéses tünetekkel, 51,4% hasmenéssel és 18,6% vegyes tünetekkel. A betegség ideje min. egy év, max. 21 év; az átlag 4,89 év volt. MANOVA (Többváltozós Variancia Analízis) demonstrálta, hogy az IBS páciensek általános életminősége alacsonyabb, mint az egészséges pácienseké. A későbbi egyváltozós eredmények azt jelezték, hogy az SF-36-os skálák különböztek az IBS és egészséges páciensek esetén. 

A MANOVA az általános megküzdési stratégiákat tekintve (probléma fókuszú, elkerülő, érzelmi) szignifikáns különbséget mutatott a két csoport között. Az egyváltozós összehasonlítások kimutatták, hogy az IBS páciensek több probléma és elkerülés orientált megküzdési stratégiát alkalmaztak, mint az egészséges alanyok. Az érzelmi fókuszú megküzdési stratégiákban azonban nem voltak különbségek IBS páciensek és az egészségesek között.. A megküzdési stílusokkal kapcsolatosan az elkerülés orientált megküzdés pozitív korrelációban volt a DAS értékekkel, mely azt jelzi, hogy ez a megküzdési mód magas szintű diszfunkcionális attitűddel áll kapcsolatban. Ezzel szemben az elkerülő megküzdési stratégiák negatív korrelációt mutattak a mentális egészséggel és az emocionális szerep funkcionalitással. Minél több elkerülő stratégiát alkalmaz a páciens, annál kevésbé lesz mentálisan egészséges.

Diszkusszió

Jelen tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az IBS páciensek sokkal alacsonyabb életminőséggel rendelkeznek (alacsony HRQOL) az egészségesekéhez képest. Összehasonlító tanulmányok kimutatták, hogy az IBS tünetei sokkal zavaróbbak lehetnek más bélrendszeri betegségekhez képest (pl. IBD, avagy krónikus bélgyulladás). Az IBS kihívást jelent a páciensek számára a tünetekkel való megküzdési stratégiáikat tekintve. Általában jellemző, hogy azok az IBS páciensek, akik hiperérzékenyek a tüneteikre, több kezelési lehetőséget és egészségügyi tanácsot keresnek; kimutatták továbbá, hogy az IBS páciensek több elkerülés fókuszú megküzdési stratégiát használnak, sőt nem csak azt a szituációt kerülik el, mely a tüneteket egyértelműen kiváltja, hanem, amelyik fantáziájuk szerint kiválthatja, és általában több tünetet is érzékelnek. Ez a típusú viselkedés okozza aztán, hogy az IBS páciens egyre több tevékenységet elkerül és életminősége romlik. Ezek összefügghetnek alkoholproblémákkal vagy akár szerhasználattal is. Jelen kutatás célja volt az is, hogy hogy felderítse az irracionális hiedelmek, a megküzdési stratégiák és az IBS tünetek okozta életminőség romlás közötti összefüggéseket. Elmondható, hogy az irracionális hiedelmek és az elkerülés fókuszú megküzdési stratégia használata hatással van az életminőségre, fizikai és mentális komponensére egyaránt. Egyéb kutatások arra utalnak, hogy a páciens hiteinek van hatása az érzelmi és egészségi állapotra. Kimutatták továbbá, hogy a kognitív folyamatoknak komoly hatása van a biológiai folyamatokra, melyek szabályozhatják a bélműködést. További tanulmányok igazolják, hogy az irracionális gondolkodás biztonság- és kontrollhiány érzésekhez vezethet, amely hatással lehet a páciensek életére a rossz mentális egészség és csökkent szociális kapcsolatok által. Korább tanulmányok igazolták azt is, hogy az IBS pácienseknek több irracionális gondolatuk van, mint az egészségeseknek. Ugyanez a tanulmány utalt arra, hogy az IBS páciensek az egészségesektől és az IBD (krónikus bélgyulladás) páciensektől is különböztek az érzékenység és elismerés iránti szükséglet tekintetében. Az irracionális hiedelmeket stressz váltja ki, az IBS tehát ily módon egy stresszor. Jelen tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az életminőségre jelentősen hatnak az IBS páciensek irracionális hiedelmei.

Az eredmények értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy jelen tanulmány készítői relatív alacsony számú mintán dolgoztak. Új kutatások elvégzéséhez nagyobb mintát javasolnak. Óvatosságra intenek a szerzők az adatok értelmezését illetően is a keresztmetszeti kutatásra utalva. Az elméleti implikációktól eltekintve az eredmények érdekesek lehetnek klinikai nézőpontból is, hisz kimutatták az irracionális gondolkodást mint befolyásoló tényezőt az IBS tünetek esetén.  

Konklúzió

Jelen tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az IBS páciensek irracionális kogníciói, elkerülés orientált megküzdési stratégiái rossz egészségi állapotot eredményezhetnek. Betekintést nyújt továbbá a kutatás az IBS páciensek megküzdési stratégiáiba, és megerősíti az előző tanulmányok eredményeit. Az orvosoknak tudatában kell lenniük annak, hogy az IBS hatásai nem korlátozódnak a fizikai egészségre, szükség lenne a betegek pszichológiai problémáinak megoldására is. Közelebb járunk azonban ahhoz az ígéretes megközelítéshez, miszerint komplex módon kellene kezelni az IBS pácienseket: fizikai és pszichológiai tüneteiket egyaránt kezelve, egy ún. pszichoszociális beavatkozás segítségével csökkenteni lehetne a stresszre adott kognitív válaszokat.