2015. december 11., péntek

A sárgarépától tudásvágy, avagy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás hozzájárul az örömállapot (flourishing) megéléséhez a hétköznapokban?

A sárgarépától tudásvágy, avagy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás hozzájárul az örömállapot (flourishing) megéléséhez a hétköznapokban?

Conner, T. S., Brookie, K. L., Richardson, A. C., & Polak, M. A. (2014). On carrots and curiosity: Eating fruit and vegetables is associated with greater flourishing in daily life. British Journal of Health Psychology. Advance online publication. DOI:10.1111/bjhp.12113

Készítette: Nagy Anikó

Absztrakt
A szerzők jelen tanulmányban arra keresik a választ, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás összefügg-e a az eudaimonikus jólléttel, mely az örömállapot (flourishing) egyik jelzője. Az összefüggés megvilágítására a kíváncsiságot és a kreativitást, az eudaimonikus jóllét két viselkedéses megnyilvánulását is vizsgálják a kutatók.
405 fős mintán történt az adatfelvétel, internes önbeszámoló technikájával, 13 napon keresztül. A résztvevők minden nap feljegyezték aznapi zöldség-, gyömülcs- és édességfogyasztásukat. Emelett eudaimonikus jóllétükről, kíváncsiságukról, kreativitásukról és aznapi pozitív és negatív érzéseikről is nyilatkoztak.
Azok a fiatalok akik több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, magasabb eudaimonikus jóllétről számoltak be, továbbá tudásvágyuk intenzívebb volt, kreatívabbnak élték meg magukat a kevesebbet fogyasztókhoz képest. Az egyéni fogyasztási szokások     közötti összehasonlításánál is az előbbi mintázatot kapták eredményül a kutatók. Az édességfogyasztás nagyobb kíváncsisággal és pozitívabb érzelmek átélésével járt együtt a mintában.
Összességében a tanulmány az első empirikus bizonyítéka annak, hogy a  zöldség- és gyümölcsfogyasztás kapcsolatban áll a jóllét széles spektrumával.

Bevezetés
A gyümölcs és zöldségfélék testi egészségre gyakorolt hatásai közismertek, többek között a hosszabb élettartam,  krónikus betegségek kialakulásának kisebb esélye. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás pszichológai előnye kevéssé kutatott téma. Kimutatott eredmény azonban, hogy azok a személyek, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak elégedettebbnek és boldogabbnak vallották magukat, kevésbé szenvedtek depresszív tünetektől a vizsgálatban résztvevő többi személyhez képet. Felmerül jogosan a kritika, hogy más tényezők is közrejátszottak az alábbi eredmény létrejöttében. Kontrolláltak változókat (demográfia, jövedelem, osztály, iskolázottság, dohányzás, BMI, testmozgás, major betegség) és az összefüggés változatlanul kimutatható volt. Az eddigi kutatások legfőbb korlátja, hogy a hedonikus jólléttel való összefüggés irányából közelítették meg a kérdéskört.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás eudaimonikus jólléttel való összefüggése bilógiai mechanizmusokkal  leírható. A vitaminok és az ásványi anyagok jelentős szerepet töltenek be a motiváció és a vitalitás fokozódásában. A zöldségeknek és gyümölcsöknek magas a C-valamint, a B-vitamin tartalma. A C-vitamin a dopamin termelésében, a B-vitamin a neurotranszmitterek szintézisében vesz részt.
Az eudaimonikus jóllét két viselekedéses megnyilvánulását, a kreativitást és a kíváncsiságot vizsgálták a zöldség- és gyümölcsfogyasztással összefüggésben a tanulmányban. A kíváncsiság, a tudásvágy magában  foglalja az új kihívások keresését , új dolgok tanulását.  Kíváncsiság valószínűsíti a viselkedéses megközelítő rendszer optimális működését, mely a dopaminerg rendszerhez kapcsolható.
A kreativitás magánban foglalja egy érték létrehozására való motivációt, illetve művészi vagy zenei kifejezőképeeséget. A kreativitás pozitív érzelmi állapotban nyilvánul meg, melynek során intrinzik motivációt és kíváncsiságot él át a személy.  Az eudaimonikus állapot egyik jelző tehát a kreativitás.
A jelen kutatás hipotézise, hogy a több gyümölcs- és zöldségfogyasztás magasabb eudaimonikus jólléttel és több eudaimonikus viselkedés megnyilvánulással párosul. Az eudaimonikus jóllét az örömállapotnak jelzője. Interperszonális és intraperszonális szinten is elemezték az adatokat, mely arra is lehetőségeket adott, hogy lássuk a személy jóllétének változásait a sok illetve kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás függvényében.

Módszer
A vizsgálatban 405 (66,7% nő) 17-25 év (M=19.85, SD=1.62) közötti fiatal felnőtt vett részt. Egyetemi hallgatók alkották a mintát.
Laboratóriumi körülmények között a résztvevők felvilágosítást kaptak a kutatás kereteiről. Egy tréningen is részt vettek, melyben az internetes naplóírási technikát sajátították el. A résztvevők rögzítették online felületen fogyasztási szokásaikat, eudaimonikus jóllétüket, nyilatkoztak kreativitásukról és érzelmi állapotikról 13 napon keresztül, délután 3 és 8 óra közötti időszakban..
A mérőeszközöket illetően az első kérdéssor a New Zealand National Nutrition Survey módosított tételeiből állt össze. A résztvevőknek fel kellett jegyeznie, hogy milyen gyakran és mennyit ettek egy nap gyümölcsöt, zöldséget, gyorsételt (hot chips) és édességet.
Az eudaimnokus jóllétet a Flourishing Skálával, a kíváncsiságot a Curiosity and Exploration Iventory-val mérték. A kreativitásra egyetlen kérdés irányult. Napi pozitív és negatív affektusok mérésére kilenc-kilenc item szolgált.
A személyek közötti adatösszehasonlítást a kutatók  az SPSS programmal végezték, korrelációt számítottak. Személyen belüli kapcsolatok feltárására Hierarchical Linear Modelling programot használták.

Eredmények
Aki több gyümölcsöt evett, az több zöldséget is fogyasztott (r=0,52 p<0,01). Aki édességből többet fogyasztott, chipset is többet evett (r=0.183 p<0,01)
Azok a személyek akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, magasabb szintű eudaimonikus jólléttel (rfruit=0.185 p<0,001 ; rveg=0.200 p<0,001), kreativitással (rfruit=0,107 p<0,01 rveg= 0.134 p<0,01), kíváncsisággal (rfruit=0,166 p<0,01 rveg=0.158 p<0,01) és pozitívabb affektusokkal (rfruit= 0.176 p<0,001 rveg=0.109 p<0,05) jellemezhetőek. Azok az egyének akik több chipset ettek negatívabb affektusokról (r=0.134 p<0,01) és alacsonyabb eudaimonikus jóllétről (r=-0.113 p<0,05) számoltak be, viszont kreativitásuk (r=0.233 p<0,001) és kíváncsiságuk (r=0.136 p<0,01) magasabb volt.
Ha a pozitív affektusokat kontrollálták a zöldségfogyasztóknál körében ugyancsak megmutatokozott az emelkedettebb eudaimonikus állapot (r=0,174 p<0,01).
A következő eredmények arra a kísérleti elrendezésre vonatkoznak, melyben az egyes személyek eudaimonikus jóllét mutatóinak változását nézték az ételfogyasztás függvényében.
Amikor a résztvevők több zöldséget és gyümölcsöt ettek magasabb eudaimonikus jóllétről  (vegB(SE)=0.057 (0.015) p<0,001; fruitB(SE)= 0.063 (0.018) p<0,01) kíváncsiságról (vegB(SE)=0.078 (0.015) p<0,001; fruitB(SE)= 0.050 (0.018) p<0,01),  kreativitásról (vegB(SE)=0.038 (0.015) p<0,005; fruitB(SE)= 0.049 (0.018) p<0,01) és pozitív affekturókról (vegB(SE)=0.041 (0.009 )p<0,001; fruitB(SE)= 0.026 (0.011) p<0,05)  számoltak be.
A zöldség és gyümölcsfogyasztás nincs kimutatható hatással a másnapi jóllétre (Bs ranged from -0.012 to 0.015, ps from 0.147 to 0.986, ns) .
A nagyobb kíváncsiság és a több pozitív affektus magassabb másnapi édességfogyasztást jósolhat be (curiosity B(SE) = 0.030(0.031), p = 0.023; PA B(SE) = 0.065(0.024), p = 0.007),
de az összefüggés fordítva nem igaz.


Diszkusszió
Gyümölcs- és zöldségfogyasztás összefüggésben van a az örömállapot jelzéseivel, beleértve a nagyobb eudaimonikus jóllétet, kreativitást és kíváncsiságot.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás inkább kapcsolódik pozitív érzékeshez, mint a negatívkohoz. Az egészségtelen ételek nem mutatnak összefüggést az eudaimonikus jólléttel, ám az édességfogyasztás nagyobb kíváncsisággal és pozitívabb affektusokkal társul.
Nem mondható egyértelműen ki ok-okozati viszony a zöldség-és gyümölcsfogyasztás és az eudaimonikus jóllét között. Arról, hogy milyen mechanizmusok magyarázzák az összefüggést csak feltételezeink lehetnek.
 A biológiai mechinizmusok egy lehetséges alternatíva az összefüggés magyarázatára. A C- és B-vitamin jótkony hatása nem hagyható figyelmen kívül. Továbbá a komplex széndhidrátok szingifikánsabban hosszabb ideig befolyásolják az agyi kémiai folyamatokat.
Másrészről elképzelhető, hogy az emelkedett eudaminonikus jóllét miatt sarkall több zöldség- és gyümölcs fogyasztásra.

Korlátok
Az internetes naplót a részvevők délután 3 és este 8 között töltötték ki, így az esti étkezések kimaradtak. A szerzők nem tettek különbséget zöldségés gyümölcs fajták között. Továbbá a vizsgálat önbeszámolós bejegyzéseken alapult. A kutatáshoz használt Kíváncsiság Kérdőív elavult volt.

Konklúzió

Összefoglalva, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó személyek nagyobb eudaimonikus boldogságról számoltak be, érdeklődöbbek, kreatívabbak a mindennapok során. A kutatási eredmény azért lényeges, mert az eudaimonikus jóllét, fontos szerepet játszik a rezilienciában. Nem mondhatjuk ki azonban, hogy a répafogyasztás minden problémára megoldás. A zöldség- és gyümölcsbevitel összefügg  széles spektrumával az örömállapotnak azon túl, hogy jól érezzük magunkat. A jelenlegi az első kutatás, mely igazolta az alábbi összefüggést empirikusan interperszonális és intraperszonális szinten is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése