A mentális betegségekkel kapcsolatos tudás és attitűdök egyetemisták körében: bepillantás a Karib-térség angol nyelven beszélő populációjába

A mentális betegségekkel kapcsolatos tudás és attitűdök egyetemisták körében: bepillantás a Karib-térség angol nyelven beszélő populációjába

Youssef, F. F., Bachew, R., Bodie, D., Leach, R., Morris, K., & Sherma, G. (2014). Knowledge and attitudes towards mental illness among college students: Insights into the wider English-speaking Caribbean population. International Journal of Social Psychiatry, 60(1), 47–54.

Készítette: Vígh Zsófia

Absztrakt

 Hagyományosan a mentális betegségek kevésbé értelmezhetőek a népesség számára, ez kevéssé elfogadó attitűdöt és stigmatizációt eredményez. Ez igaz Karib-térségre is, ahol az egészségügyre fordított összegnek mindössze 5 %-a jut a mentális betegségekre. A kutatás célja a mentális betegséggel kapcsolatos tudás és attitűdök becslése, az angolul beszélő karibiak között. A vizsgálathoz önbevalló kérdőívet használtak, melyet egy korábbi, hasonló attitűdöket és tudást mérő kutatásból adaptáltak. A hallgatókat University of West Indies-ről választották, akik Jamaicából, Barbadosról, valamint Trinidad és Tobagóról származtak. Összesen 673 diákot vizsgáltak, ez 84 %-os válaszadási rátát jelent. Az eredményül kapott átlagos pontszámok igen alacsonyak voltak. Jobb tudással rendelkeztek a mentális betegségekről, akiknek ismeretségi körébe tartozott ilyen személy. Az attitűd pontszámai stigmatizációra utaltak, különös a drogabúzussal és a szkizofréniával kapcsolatban.

Az eredmények azt mutatják, hogy széleskörű oktató-kampány lenne szükséges a térségben, hogy gyarapítsák az ott élők tudását, és ezzel együtt csökkentsék a diszkriminációt a mentális betegséggel élőkkel szemben.

Bevezetés

A mentális megbetegedések a betegség okozta terhek 13 %-át képviselik, ez az arány várhatóan 15 %-kal növekedni fog 2020-ra. A WHO felmérése szerint 2020-ra a depresszió, mint a második legtöbb terhet jelentő betegség lép elő az ischaemiás szívbetegségek után. Szintén a WHO adata, hogy 450 millió ember szenved valamilyen mentális betegségben bármikor mérve. A növekvő előfordulás következtében, az elmúlt 20 évben széleskörű kezdeményezések indultak oktatóprogramok indításáért, a tudatosság növelése érdekében a lakosság körében. Ezek a próbálkozások rendkívül fontosak, hiszen az emberek többsége nem túl jól informált a mentális betegségekről, ami negatív attitűdökhöz és stigmatizációhoz vezet. Ebből adódóan egy mentális betegségben szenvedő személy, sokkal kevésbé keres professzionális egészségügyi segítséget. A kezdeményezések hatása azonban még várat magára. Ez igaz a Karibi-térségre angolul beszélő részére is, ahol továbbra is negatív attitűdök mutatkoznak a mentális betegségekkel szemben. Például egy vizsgálat alapján, általános iskolás gyerekek kevésbé akarnak kontaktusba kerülni olyan tanárral, akinek valamiféle mentális betegsége volt. Továbbá egy dominikai kutatásból kiderült, hogy az alkoholizmust, a depressziót vagy a hiperaktivitást nem tartják mentális betegségnek, csak a pszichózist tartották ennek. Egy trinidadi felmérésből kitűnt, hogy a válaszadók negyede gondolja, hogy a mentális betegségeket természetfeletti erők okozzák.
Azért vizsgáltak egyetemista hallgatókat, mert Karibi-térségben nagyon jellemzően, aki lediplomázott, szinte biztosan vezetői vagy befolyásos pozícióba kerül. A kutatók remélik, hogy vizsgálatuk hatására növekedni fog a tudatosság a népesség körében, és ezt elősegítendő, politikai kezdeményezések is teret kaphatnak.

Módszer

Maga a vizsgálat keresztmetszeti és leíró jellegű volt. Nappali státuszú egyetemista diákokat vizsgáltak University of West Indies jamaicai, barbadosi, monai, cave hill-i valamint trinidad és tobagoi kampuszáról 2011-ben.

A kérdőív

A kérdőív első részében alapadatokat (kor, nem, etnikum, vallás) kérdeztek, anonim módon. A második rész 17 állítást tartalmazott a mentális betegségekről, melyeket a válaszolóknak 5-fokú Likert-skálán kellett értékelniük, a teljes mértékben egyetértek-től az egyáltalán nem értek egyet-ig. Itt az elérhető pont maximálisan 85 volt. A magasabb pontszám, nagyobb, pontosabb tudást jelentett. Azt is megkérdezték, hogy az állításban szereplő jelenségeket mentális betegségnek tartják-e egyáltalán, illetve van-e ismerősük, aki attól szenved. A teszt harmadik részében az Attitudes to Mental Illness Questionnaire (AMIQ) kitöltésére került sor. Ebben kérdőívben 7 rövid leírás szerepelt egy-egy személyről különböző mentális betegségekkel, mint például a szkizofrénia, az alkoholabúzus és az ebből való felépülés, a heroin használat, valamint a depresszió.

Eredmények

A 810 kiosztott kérdőívből 673 teljesen kitöltött kérdőív érkezett vissza. Az átlagéletkor 20, 7, és a válaszadók 94 %-a 18 és 24 év közötti volt. A diákok közel fele (47 %) úgy nyilatkozott, hogy ismer mentális betegségben szenvedőt. Ők átlagosan magasabb pontszámokat értek el a betegségekkel való tudással kapcsolatban, az ő pontszám átlaguk 58,9 volt, azokhoz képest, akik nem ismertek ilyen személyt, ők átlagosan 57,6 pontot értek el (P=0,006).  A nők is magasabb átlagpontszámot értek el a férfiakhoz viszonyítva (58,7 vs 57,4; p=0,005).

A mentális betegségek etiológiájára és tüneteire vonatkozóan elég alacsony pontszámokat értek el a diákok. Például: arra az állításra, hogy a mentális betegségeknek biológiai okai vannak átlagosan 3,2 pontot értek el, arra, hogy a szkizofrén személynek több személyisége van 2,3 pont volt az átlag, valamint, hogy a mentális betegségben szenvedők agresszívak és veszélyesek állításra 3,0 pont értek el átlagosan. A válaszadók, egyetértettek, a gyógyszeres (pontszám átlag: 3,6) és a pszichoterápiás kezelés (pontszám átlag: 3,7) hatásosságában, azonban kevesen gondolták, hogy a felépülés lehetséges (pontszám átlag: 2,9). Átlagosan abban is egyetértés volt, hogy az ilyen típusú betegségekben szenvedők stigmatizáltak.

Az attitűdök mérésére szolgáló tesztben, annak, hogy a kitöltő ismert-e a mentális betegségben szenvedőt, nem volt hatása az attitűdökre (p>0,05). Hasonló eredményeket találtak az etnikumra és vallásra vonatkozóan, ezek sem befolyásolták az attitűdök alakulását (p>0,05). Azonban a nemnek volt némi hatása, a nők a férfiakhoz képest negatívabb attitűdöket mutattak a heroin használatra (-5,2 vs -4,6; p=0,014) és a szkizofréniára (-3,8 vs -3,3; p=0,045).

Diszkusszió

Tudás

A mentális betegségek azonosításának tudása, kulcstényező, az ezekkel kapcsolatos attitűdök javításához és a stigmatizáció megszüntetéséhez. A résztvevők nagy része egyetértett, hogy a bipoláris zavar, a szkizofrénia és a depresszió mentális betegségek, azonban csak kisebb részük értett egyet abban, hogy a drogabúzus is mentális probléma. Ezek az eredmények éles kontrasztban vannak egy Qatarban, valamint egy Indiában készült kutatással, ahol a válaszadók fele nem tartotta a mentális problémákat betegségeknek. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy ezek a vizsgálatok az átlagos népesség körében történtek meg, ami alacsonyabb elért pontokat indikál, míg ez a kutatás csak egyetemistákat vett górcső alá. Ezt alátámasztja, hogy egy hasonló körben készített ausztráliai kutatás, a karibi kutatásban kapott eredményeket erősítette meg.

Egy svájci vizsgálattal összehasonlítva megállapítható, hogy a szkizofrénia tüneteiről és a kapcsolatos hiedelmekről hasonlóan a karibiakhoz, a svájci diákoknak és kevés a tudásuk. Azonban fő különbség, hogy néhány betegség, például a depresszió tekintetében svájci tanulók otthonosabban mozogtak.

Nem meglepő módon, akik ismertek mentális beteggel élő személyt, magasabb fokú tudással rendelkeztek, azonban az etnikumnak, a vallásnak, állampolgárságnak nem volt ilyen hatása. Az eredményt, hogy a nők pontosabb tudással rendelkeznek a mentális problémákról a férfiakhoz képest, már több más kutatás is bebizonyította.

A tudásbeli hiányosságok főként az etiológiai vonatkozásban mutatkoztak meg, sokan nem gondolták, hogy ezeknek a betegségeknek lehet biológiai okuk. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az ezzel kapcsolatos tudás fejlesztése csökkentené a negatív attitűdöket. Azonban néhány Európán kívüli kutatás inkább azt mutatja, hogy ez a fajta fejlesztés, inkább csak növeli a stigmatizációt. Tehát fontos mérlegelni, hogy a Karib –térségbeli mentális betegségekre fordított szűkös büdzsét, érdemesebb lehet a stigmatizáció megszüntetését célzó kampányokra fordítani, mint a biológia oksággal kapcsolatos tudást növelni. Érdekes, hogy résztvevők úgy gondolták, hogy a mentális betegségben szenvedőknek, csak nagyon kis esélyük van a gyógyulásra. Ez összecseng a korábban említett indiai vizsgálat eredményével, valamint egy svéd kutatással is, pedig Svédországban a mentális problémákkal kapcsolatos irodalom jóval kiterjedtebb. Az, hogy mentális betegségeket élethosszig tartónak gondolják, lehet az oka, hogy kevesebben fordulnak segítségért, a diagnózistól félve.

A vizsgálat megmutatta, hogy a mentális betegségek tüneteivel, következményeivel való tévhiteket. A kérdezett diákok, inkább tartották a mentális problémákkal küzdőket munkára alkalmatlannak, veszélyesnek, agresszívnek és hazudósabbnak. Ez visszavezethető a csekély tudásra, valamint az ebben a térségben egy korábbi vizsgálatban kimutatott stigmatizációra is.

Attitűdök

A vizsgált személyek a felsorolt mentális kórképek (heroin használat, alkoholabúzus, szkizofrénia, depresszió) mindegyike irányában negatív attitűdöket mutattak, függetlenül attól, hogy ismertek-ezekben szenvedő személyt.

A legnegatívabb attitűd a heroin használókra vonatkozóan jelent meg, különösen a nők körében. Ennek oka, hogy a szerhasználatot nem tartják mentális problémának, inkább saját döntésnek, morális bukásnak. Habár az elmúlt 20 év neurobiológiai kutatásai kissé javítottak ezen a tendencián, de mint ebből a vizsgálatból is látható, még mindig markánsan kimutatható az attitűdökben.
Hasonlóan a szkizofrénia megítéléséhez is negatív attitűdök társulnak, ami eredeztethető onnan, hogy az emberek ezt a kórképet a többszörös személyiséggel és agresszióval asszociálják. A szkizofréniához képest a depresszióval kapcsolatban kevésbé negatív attitűdök mutatkoztak meg. Itt sem találtak szignifikáns kapcsolatot az etnikum, vallás és az állampolgárság tekintetében.

Korlátok

A vizsgálat egyik fő korlátja, hogy csak egyetemistákat, tehát a szűk értelmiségi réteget vizsgálta, amiből nem következtethetünk a karibi népesség általános tudására és attitűdjeire, ezek még további kutatást igényelnek. Cél volt, hogy a Karib-térség minél több kis szigetéről jövőket is elérjenek, azonban az egyetem diákjai legfőképpen Jamaicából, Barbadosról, és Trinidad és Tobagóból érkeztek, így a kisebb szigetekről továbbra sincs nagyon adat. További korlát, hogy az alanyoknak főként a mentális betegségekről való tudásukat és attitűdjeiket általánosságban mérték fel, nem specifikusan az egyes kórképekre nézve, amely nagyon megbonyolította volna vizsgálatot.
Ezenkívül, az attitűdökre vonatkozó állítások megítélésénél, önbevallós kérdőív lévén nem lehet kiszűrni, hogy ki az, aki csak a szociális normának akart megfelelni válaszával, attól függetlenül, hogy a kérdőív kitöltése anonim módon történt. Nehézséget okozott az is, hogy nincs elérhető „aranystandard” a stigmatizáció mérésére.

Konklúzió

Ez a kutatás volt az első, mely a Karib-térségben mérte a mentális betegségekkel kapcsolatos tudást és attitűdöket. A vizsgálat megmutatta, hogy igen jellemző a mentális kórképek stigmatizációja, tekintetbe véve, hogy a kutatás egyetemisták körében zajlott, feltételezhető, hogy a szélesebb népesség körében még nagyobb lenne az elutasításuk.

Ennek megváltoztatására valószínűleg olyan beavatkozások lennének a leghatékonyabbak, melyek kisebb léptékű, célzottabb megközelítést alkalmaznak, mint például direkt interakciók mentális betegekkel, felhasználva akár a szociális médiát. Ez a szemlélet jól illeszkedik a Karib-térség sokszínűségéhez, így biztosítva az eredményességét.

A kutatók remélik, hogy ezzel a kutatással, mint első lépéssel további kezdeményezéseket indikálnak a mentális betegségekkel kapcsolatos tévhitek leszámolására.