Jelentudatosság, pszichológiai rugalmasság és pszichológiai  tünetek a fizikailag kevésbé aktív és aktív felnőttek körében.

Anu Kangasniemi, A., Lappalainen, R.,  Kankaanpaa, A., Tammelin, T. (2014) Mindfulness skills, psychological flexibility, and psychological symptoms among physically less active and active adults. Mental Health and Physical Activity, 7, 121-127.

 Készítette: Kiss Anna

Absztrakt

58 kevésbé aktív és 50 fizikailag aktív személyt hasonlítottak össze a jelentudatosság képesség, a pszichológiai rugalmasság és a pszichológia tünetek szempontjából. A fizikai aktivitást mind szubjektív, mind objektív módon mérték.
Módszer: A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki a vizsgált változókra nézve. A fizikai aktivitás gyorsulásmérővel mérték hét napon keresztül.
Eredmények: Az önbevalláson alapuló fizikai aktivitás tekintetében az aktívabb résztvevők jobb jelentudatosság képességgel, és kevesebb pszichológiai és depresszió tünettel rendelkeztek. Korrelációt találtak az objektív fizikai aktivitás és a fizikai jóllét között. Diszkusszió: A vizsgálat alapján elmondható, hogy a fizikailag aktívabb felnőtteknél magasabb pszichológiai jóllét fedezhető fel. A fizikailag aktív életmód összefüggését mutatják a jobb jelentudatosság képességgel és a kevesebb pszichológiai tünettel.

Bevezetés

A nyugati kultúrákban elterjedt mozgásszegény életmód hatását sok betegség kialakulásával kapcsolatba hozzák, így több mentális betegséggel is, mint például a depresszióval. Azok a személyek, akik hetente két-három alkalommal sportolnak kevesebb haragról, cinikus bizalmatlanságról, valamint stresszről, valamint magasabb koherencia érzésről és erősebb társadalmi integráltságról számolnak be, mint a fizikailag kevésbé aktív személyek. Úgy tűnik, hogy a kapcsolat kétirányú, mivel a pszichológiai jóllét hiánya a mozgásszegény életmód előidézője lehet.

A jelentudatosság jelensége az utóbbi időben felkeltette a kutatók figyelmét és fontos kérdéssé vált az egészségmegőrzés és a betegségkutatás szempontjából. A jelentudatosság magába foglalja a nem ítélkező módon való részvétel általi tapasztalatszerzést, valamint a jelentudatosság tréning célja, hogy a figyelmet a jelenben tartsa. Számtalan tanulmány eredménye alapján elmondható, hogy kapcsolatban áll különböző egészségmagatartásokkal, így együttjárást mutat a jobb pszichológiai jólléttel, az egészségesebb táplálkozással, a jobb alvásminőséggel és fizikai egészséggel. Emellett fontos szerepet játszik az automatikus gondolatok, rossz viselkedésminták és szokások alóli feloldódásban, továbbá a magasabb jelentudatosság magasabb fizikai aktivitással jár együtt.  

A pszichológiai rugalmasság a másik fontos tényező a céltudatos viselkedés és a dinamikus jóllét, valamint az élettel való elégedettség szempontjából. A pszichológiai rugalmasság a jelen pillanatban levést és az értékeknek megfelelő tapasztalatokra való nyitottságot jelenti. Az elfogadottság és elkötelezettség terápia alapjául szolgál, de a fizikai aktivitással való kapcsolatáról keveset tudni.

A vizsgálat célja a jelentudatosság képesség, a pszichológiai rugalmasság és a pszichológiai tünetek összevetése a fizikailag aktív és kevésbé aktív személyek esetében. A mérni kívánt változókat az objektív és az önbevalláson alapuló fizikai aktivitás tekintetében is vizsgálják.

Hipotézis: A fizikailag aktívabb személyek jobb jelentudatosság képességgel, kevesebb pszichológiai tünettel és nagyobb pszichológiai rugalmassággal rendelkeznek, a kevésbé aktív csoport tagjaihoz képest.

Módszer

Résztvevők

108 finn felnőtt vett részt a vizsgálatban. Két csoportba sorolták a résztvevőket, aszerint, hogy 2,5 óránál többet vagy kevesebbet töltenek hetente közepesen élénk fizikai aktivitással. A fizikailag kevésbé aktív csoport tagjait (58 fő) a helyi újságokban való hirdetéssel, míg az aktívabb csoport tagjait (50 fő) helyi fitnessklubokban való hirdetéssel érték el.

A felkeresett résztvevőket egy online kérdőív segítségével szűrték meg a koruk, a munkahelyi státuszuk és a fizikai aktivitásuk szerint. A résztvevők átlag életkora 43 év volt (5,2 szórás), valamint 79%-uk nő. Nem volt szignifikáns különbség a szocioökonómiai mutatóik tekintetében.

Eszközök

·         Gyorsulásmérő (ActiGraph-GT1M) – a fizikai aktivitás objektív mérése

·         Hét egymást követő napon át viselték a gyorsulásmérőt a jobb csípőjükön.

·         MVPA idő: közepes és intenzív mozgással töltött idő (1952 db/perc intenzitást meghaladó mozgás)

·         HEPA idő: egészségjavító fizikai aktivitással töltött idő (10 percig folyamatosan végzett MVPA mozgás)

·         Az egy nap alatt megtett lépések száma

·         Az ActiLife program gyűjtötte be az adatokat.

·         A vizsgálatba kerülés feltétele: az átlagosan 500 perc/nap adatmennyiség megléte.

·         Kentucky Jelentudatosság képesség leltár (KIMS, Baer, Smith, & Allen, 2004) – jelentudatosság mérésére

·         Elfogadás és cselekvés kérdőív (AAQ-2, Hayes et al, 2006) – pszichológiai rugalmasság mérésére

·         Tünet-lista (SCL-90, Holi, Marttunen & Aalberg, 2003) – pszichológiai tünetek mérésére

·         Beck-féle depresszió skála (BDI-II, Beck, Ward, Mendelson, Mock, & Erbaugh, 1961; Dozois, Dobson, & Ahnberg,1998; Nuevo, Lehtinen, Reyna-LIberato, & Ayuso-Mateos, 2009) – depressziós tünetek mérésére

Eljárás

Mindkét csoportban az átlagok és a szórások kiszámításra kerültek. A csoportok átlagainak különbségeit ANOVA-val vizsgálták. ANCOVA alkalmazásával hasonlították össze a két csoportot a pszichológiai jóllét szempontjából, miután a potenciálisan zavaró tényezőket kontroll alá vonták (pl.: testtömegindex, diagnosztizált egészségügyi probléma). Bonferroni alfa korrekciót alkalmaztak az összes páros eljárásban (korrigált szignifikancia szint: p ¼ 0,05 / 4). Az eredményeket IBM SPSS 19.0 statisztikai programmal vizsgálták.

Eredmények

A pszichológiai jóllét

A kovarianciaanalízis eredményei alapján a fizikailag aktív csoport jobb jelentudatosság képességgel rendelkezett, valamint tagjai nagyobb pszichológiai rugalmasságot mutattak, kevesebb pszichológiai tünettel rendelkeztek, és alacsonyabb pontszámot értek el a depresszió skálán. A Bonferroni eljárást követően szignifikáns eredményeket kaptak a jelentudatosság képesség, valamint a pszichológiai és depresszió tünetek szempontjából.

A pszichológiai mutatók és az objektív fizikai aktivitás közötti kapcsolat

 A jelentudatosság képesség az MVPA idővel kapcsolatba hozható, míg a HEPA idővel nem. A pszichológiai tünetek szignifikáns kapcsolatban álltak mind a három fizikai aktivitás változóval. Az SCL-90 és a BDI-II pontszám fordított kapcsolatot mutatott a MVPA és HEPA idővel, valamint a napi megtett lépésszámmal. A pszichológiai tünetek prevalenciája magasabb volt a kevésbé aktív csoportban.

A jelentudatosság képesség, pszichológiai rugalmasság és pszichológiai tünetek

A jelentudatosság képesség és a pszichológiai flexibilitás fordított kapcsolatot mutatott a pszichológiai tünetekkel, valamint a pszichológiai tünetek magas értéke negatív kapcsolatban állt a jelentudatosság képességgel és a pszichológiai rugalmassággal. A pszichológiai rugalmasság és a jelentudatosság képesség pozitív korrelációját találták.

Diszkusszió

A cikkben bemutatott vizsgálat alapján elmondható, hogy a fizikailag aktívabb felnőttek jobb jelentudatosság képességgel bírnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás kapcsolatban áll a pszichológiai jólléttel. Az eredmények alapján a fizikai aktivitás kapcsolatban áll a pszichológiai és depresszió tünetekkel is.

Mivel ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, így az ok-okozati összefüggés a fizikai aktivitás és a jelentudatosság képesség között nem egyértelmű. Az eredmények alapján sejthető, hogy a jelentudatosság egy fontos faktor lehet a fizikai aktivitás szempontjából.

A jelentudatosság összefügghet egy nem-reaktív válaszadással a saját gondolatokra és érzelmekre, valamint a külső cselekedetekkel, így a fizikai aktivitást választják inkább.

Lehetséges, hogy bizonyos fizikai aktivitások hozzájárulnak a jelentudatosság fejlődéséhez, például a jelentudatos mozgások, melyekben a mozgás tudatos megtapasztalásán van a hangsúly. Egy jelenttudatos fizikai aktivitásban való részvétel növeli a jelentudatosságot, amely kimutatható kapcsolatban áll a pszichológiai jólléttel és a pszichológiai rugalmassággal. Az ilyen jellegű rendszeres mozgás egy újfajta tapasztalatot jelent, valamint pozitív mentális egészségre lehet általa szert tenni, amely a fizikai aktivitás pozitív élményét növeli.

Kevés tanulmány készült a fizikai aktivitás és a pszichológiai jóllét kapcsolatáról, amelyek objektív eszközökkel mérték a fizikai aktivitást, de az eredmények ellentmondásosak. Az angliai egészség felmérés során nem találtak kapcsolatot a fizikai aktivitás és a pszichológiai egészség között. Egy japán vizsgálatban azonban pozitív kapcsolatot találtak a fizikai aktivitás és az egészséggel összefüggő életminőség között idősebb felnőtteknél, valamint gyenge korrelációs kapcsolat volt a fizikai aktivitás és az életminőség, a szubjektív jóllét és a fizikai percepció között.

A jelen vizsgálat eredménye alátámasztja azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, melyek szerint fordított kapcsolat van a fizikai aktivitás és a pszichológiai/depressziós tünetek között.

A tanulmány korlátja a viszonylag kicsi elemszám. A jövőben az eredmények alátámasztásához egy nagyobb és random minta, széles fizikai aktivitásban mutatott különbségekkel lesz szükséges. A fizikai aktivitás objektív és önbevallásos mérése is szükséges.