2014. június 12., csütörtök

A kezdeti dohányzási tapasztalatok  hatása a jelenlegi dohányzási viselkedésre és a jelenleg dohányzók percepcióira

Klein H., Sterk C., Elifson K. (2013). Initial Smoking Experiences and Current Smoking Behaviors and Perceptions among Current Smokers. Journal of Addiction, Volume 2013, Article ID 491797. Forrás: http://dx.doi.org/10.1155/2013/491797

Az összefoglalót készítette: Engyel Márton

A cikk célja, hogy kapcsolatot mutasson ki a dohányzás korai kezdete, és a későbbi állandósuló használat között. A téma aktualitását adja, hogy az Egyesült Államokban egyre gyakrabban, és egyre fiatalabb korban próbálják ki a fiatalok a legális és illegális szereket, a diákok egyharmada már 13 éves kora előtt találkozik az alkohollal. A későbbi illegális szerek használata a cikk alapján néhány évvel az alkoholhasználat után kezdődik, és a serdülők 50%-a túlesik valamilyen drog kipróbálásán már 18 éves korára, és közöttük 90% korábban próbálta az alkoholt és a cigarettát. A serdülőkori dohányzás az 1990-es évekkel kezdődően mára a harmadik helyre szorult vissza a marihuana és az alkohol mögött, de ennek ellenére még mindig fontos témának számít. A napi rendszerességgel dohányzók száma az USA-ban 25%-ra tehető, és az alkalmi használók 18 évesen körülbelül a fiatalok felét teszik ki. Egy korábbi tanulmány alapján a korán dohányozni kezdők körülbelül ¾-e később rendszeresen fog dohányozni (Vega és Gil, 2005). Tanulmányok mutatták ki azt is, hogy azok, akik a főiskolai éveik alatt kezdenek dohányozni, és ehhez jó élményeik társulnak, azok nagyobb valószínűséggel fognak később függőségben szenvedni.
A bemutatott vizsgálat jelenlegi aktív dohányosokat vizsgál retrospektíven a dohányzásuk kezdeteire, a tapasztalt élményeikre és a dohányzáshoz kapcsolódó percepcióikra/viselkedésükre fókuszálva. Az itt megfogalmazott tapasztalatok pedig segíthetnek a későbbi prevenciós és intervenciós módszerek kidolgozásánál.

Módszer
A kutatás során a részvevőkkel 90 perces interjúkat vettek fel, amelyekben a szociökonómiai státuszt, személyiségvonásokat, attitűdöket és dohányzással kapcsolatos kezdeti élményeket és jelenlegi viselkedési mintázatokat mértek fel. A mintába kerülés kritériuma volt, hogy a személy az utolsó héten is dohányzott és életében összesen elszívott már 100 szál cigarettát. A minta gyűjtéséhez aktív és passzív módszereket is alkalmaztak, de mivel nem találtak a minták között szignifikáns eltéréseket, ezért az adatokat egységesnek tekintették. A vizsgálati személyek 20 dollár díjazásban részesültek.
Az első dohányzással kapcsolatos élmény időpontját három kérdéssel vizsgálták: Hány éves volt a személy, amikor az első cigarettáját elszívta, amikor először ő maga vásárolt, és mennyi idő telt el az első kipróbálás és a második alkalom között. Felmérték, hogy dohányzással kapcsolatos előzetes elvárások mennyire feleltek meg a valóságnak (jobb, rosszabb, éppen amire számított), az első élmény pontosabb felidézéséhez pedig ennek körülményeire kérdeztek rá: köhögött-e, nyugodt volt-e, szédült-e, pánikba esett-e, stb. a résztvevő. Ezek után arra kerestek választ a kutatók, hogy az első élmény után miért szívott a személy újra cigarettát.
A jelenlegi dohányzási intenzitást a vizsgálatot megelőző nap, egy átlagos nap, és egy átlagos hétvégére jellemző adatok alapján számolták. A kutatók korábbi dohányzási szokásokat felmérő tanulmányok alapján több tényezőt is felmértek. Külön mérték, hogy a személy betegsége alatt változtat-e dohányzási szokásain, hogyan működik cigaretta nélkül egy nap, mekkora utat hajlandó megtenni, hogy cigarettát vásároljon, és milyen gyakran történik meg, hogy többet szív, mint ahogy előre eltervezte.  A dohányzáshoz kapcsolódó percepciók felmérésére Myers és Copeland kutatócsoportjainak (Myers et al., 2003; Copeland et al. 1995) kérdéseit használták fel: ezek lényege, hogy a személyeknek milyen érzéseik, percepcióik vannak a dohányzással kapcsolatban. Az utolsó kérdésblokkban a dohányzás által okozott hatásokat, károsodásokat mérték fel. A leíró statisztikák mellett a kutatás korrelációs elemzést és többváltozós regressziós elemzést alkalmazott.

Eredmények
A minta átlagéletkora 36,4 év volt, és felülreprezentáltak voltak a magas iskolai végzettségű résztvevők (n = 523). A dohányzás kezdésének átlagos életkora 14,8 év volt, és a személyek átlagosan két évvel később vették meg első saját doboz cigarettájukat. 81% még 18 éves kora előtt kipróbálta a cigarettát, a minta 53%-a pedig még a következő héten elszívta a következő cigarettát is.
A válaszadók körülbelül fele mondta azt, hogy az első cigarettáját egy barátjától kapta, 25% pedig valakitől lopta az első szálat. 50% érezte úgy, hogy sokkal rosszabb volt az élmény, mint amire számított, 30% pedig hasonlóra készült fel. A maradék 19% szerint az élmény jobb volt, mint gondolta. A válaszadók szédülést jelölték meg legrosszabb tünetként (60%), míg sokan a rossz ízt, és a köhögést említették. A legtöbben (55 és 50%) szerint „menő” dohányozni, vagy olyan barátokat akartak szerezni/megtartani akik dohányoztak. A dohányzók ¼-e azt vallotta, hogy a cigaretta olyan pozitív élményeket okozott ami miatt folytatta azt. Körülbelül 16% arra számított, hogy a következő kipróbálás biztosan jobb élmény lesz.
A korrelációk esetében a tanulmány nagyon gyenge kapcsolatokat tudott csak kimutatni: a napi elszívott cigarettaszám, a betegség alatti dohányzás és a cigaretta mint az alapvető működés szükséglete mutatott gyenge, de szignifikáns kapcsolatot (0,16-0,21 közötti korrelációk) a dohányzás kezdésével és az első cigarettavásárlás idejével. Az adatok alapján az látható, hogy minél korábban kezdett valaki dohányozni, és minél előbb vett saját maga cigarettát, annál többet dohányzott a személy jelenleg. Emellett a kutatók azt találták, hogy minél korábban kezd valaki dohányozni, annál több pozitív percepciója van ezzel kapcsolatban.

Diszkusszió
A dohányzás kezdete a kutatásba bevont személyek válaszai alapján körülbelül 15 éves korra tehető, és a következő cigaretta elszívása a válaszadók 71%-ánál 1 hónappal ezután bekövetkezik. Ebből az a következtetés levonható a cikk szerint, hogy minden serdülők közelében levő érintettnek (szülők, tanárok, orvosok, stb.) nagy figyelemmel kell lennie, mivel az első kipróbálás gyorsan többszörös kipróbáláshoz is vezethet, ami megnöveli a függőség kialakulásának veszélyét. A szülők és a tanárok edukációja ezért kulcsfontosságú, ahogy ezt több vizsgálat ki is mutatta (Botvin et al, 2003, Richardson et al., 2012).
A jelen tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az első találkozás a cigarettával általában rossz élmény, ennek ellenére mégis sokan rendszeres használók lesznek. A talált adatok azt mutatják, hogy a kortársak hatása kisebb, mint azt a korábbi tanulmányok mutatták. Itt a szerzők megjegyzik, hogy elképzelhető, hogy nem a konkrét kortárs nyomás, hanem inkább egy csoport által teremtett normák (elítélő/megengedő/támogató) azok, amelyek nagyobb hatással lesznek. Ugyanez az elv érvényes azoknál a családoknál is, akik legitimálják a dohányzást. A cikk megemlíti több tanulmányt, amelyek a serdülőkori dohányzás mögötti motivációkat vizsgálják, de ezeket részletesen nem fejti ki.
Mivel a minél korábbi kipróbálás és a későbbi felnőttkori dohányzási viselkedés között jelen cikk is és több korábbi tanulmány is talált kapcsolatot (Vega és Gil, 2005, Khuder et al. 1999), ezért a kutatók szerint elmondható, hogy a legjobb a lehető legkésőbbre tolni az első kipróbálást, és ezzel párhuzamosabban annál jobb lesz a későbbi kimenetel.
A szerzők felhívják a figyelmet több fontos az adatok megbízhatóságára vonatkozó zavaró tényezőre: a tanulmányban az adatvétel formája és a hosszú (akár 10-20 évre visszamenő) kérdések kapcsán megjelenhetnek emlékezeti torzítások. A kohorszhatást szintén kiemelik a szerzők, mivel a személyek egy helyen élnek, hasonló élményeken estek át, tehát ugyanolyan a környezetük ahol szociálisan megkonstruálták a dohányzás fogalmát. Ugyanúgy a törvényi/szabályozási változások, és a média változásai mind-mind torzító erővel bírhatnak.

Az összefoglalóban hivatkozott források:
W. A. Vega és A. G. Gil (2005). Revisiting drug progression: longrange effects of early tobacco use. Addiction, vol. 100, no. 9, pp. 1358–1369.
 S. A. Khuder, H. H. Dayal, és A. B. Mutgi (1999). Age at smoking onset and its effect on smoking cessation.  Addictive Behaviors, vol. 24, no. 5, pp. 673–677.
G. J. Botvin, K. W. Griffin, E. Paul, és A. P. Macaulay (2003). Preventing tobacco and alcohol use among elementary school students through life skills training. Journal of Child and Adolescent Substance Abuse, vol. 12, no. 4, pp. 1–17.
A. Richardson, J.-P. He, L. Curry, és K.Merikangas (2012). Cigarettesmoking and mood disorders in U.S. adolescents: sex-specificassociations with symptoms, diagnoses, impairment and healthservices use.  Journal of Psychosomatic Research, vol. 72, no. 4,pp. 269–275.
M. G.Myers,D. M.McCarthy, L.MacPherson, és S. A. Brown (2003). Constructing a short form of the smoking consequencesquestionnaire with adolescents and young adults. Psychological Assessment, vol. 15, no. 2, pp. 163–172.

A. L. Copeland, T. H. Brandon, és E. P. Quinn (1995). The smoking consequences questionnaire-adult: measurement of smoking outcome expectancies of experienced smokers.  Psychological Assessment, vol. 7, no. 4, pp. 484–494.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése