Mindfulness tréning distressz  csökkentő  hatása  mellrákos  betegeknél

Készítette: Csajbók Zsófia

Baniasadi, H., & Jamshidifar, Z. (2014). Effectiveness of Mindfulness Training on Reduction of Distress of Patients Infected by Breast Cancer. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 114, 944-948.

Absztrakt

A rák olyan mentális nyomás alá helyezi a betegeket, ami az egész életükre, munkájukra és szociális kapcsolataikra hatással van. Ezen problémák megoldatlansága esetén a betegek státusza csak komplikáltabbá válik. A mindfulness alapú kognitív terápiát a ditressz csökkentésére hozták létre, és a tanulmány célja az volt, hogy a mindfulness tréning hatását vizsgálják a mellráktól szenvedő betegeknél. 30 női résztvevőt kényelmi mintavétellel kértek fel a vizsgálatra, akik a teheráni Shohada kórházban voltak mellrákkal kezelve, majd teszt és kontroll csoportra osztották őket véletlenszerűen. A tréning előtt és után a csoportok distressz szintjét mérték. A teszt csoport 8-szor 1 órás ülésekben kapta a mindfulness tréninget. A két csoport közti preteszt és posztteszt ANCOVA eredmények szerint a mindfulness tréning hatásosan csökkentette a distressz pontokat a betegek körében, tehát a mindfulness alapú kognitív terápia csökkenti a distresszt és a maladaptív gondolkodási sémák számát a mellrákosoknál. Ez a módszer alkalmazható önállóan is, vagy más kezelési módokkal kombinálva egyaránt, például a farmakoterápiát kiegészítve.

Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben annyira megnőtt a rák előfordulási aránya, és olyan súlyos hatásai vannak mind fizikailag, érzelmileg, intellektuálisan, szociálisan és gazdaságilag is, hogy a specialisták, ha lehet, még több figyelmet fordítanak az évszázad egyik legjelentősebb egészségügyi problémájára. Az Iráni Orvostudományi Egyetem statisztikái szerint a mellrák előfordulási aránya az iráni nők körében 1000 főből 27,5 fő, ami több mint évi 8000 új beteget jelent. Ezekből 7778 eset a nőket érinti. 15 és 85 év között bármikor előfordulhat ez a betegség, ám a leggyakoribb előfordulása 45 és 55 év között történik (Akbari et al, 2008).

A kutatások szerint a rák olyan súlyos mentális nyomás alá helyezi a betegeket, hogy további mentális és szociális zavarokat okozhat az életükben. A betegségből eredő fájdalom, a családtagok jövőjére vonatkozó aggodalom, a haláltól való félelem, a kezelésből adódó komplikációk, a teljesítmény csökkenés, az önmagáról alkotott kép zavara, a szexuális problémák mind a mentális egészség zavarát okozó ágensekként azonosíthatók. A krízis, amit a rák okoz, a szellemi, fizikai és spirituális egyensúly és konzisztencia hiányát eredményezi. Leggyakrabban kétségbeesettnek és reménytelennek érzik magukat. Ennek a distressznek a csökkentésére nagyon fontos, hogy pszichológiai terápiát kapjanak a betegek, és egy új innovációnak számít, hogy az általános rákkezelést keleti gyógymódokkal ötvözik, mint például a mindfulness meditációval, hogy megelőzzék a distresszt és a depressziót. A kutatók szerint a megfigyelői gondolkodási stílus több rejtett mechanizmuson keresztül tudja csökkenteni a tüneteket. Növeli az elfogadást, a tudatosságot, deszenzitizácót eredményez, jobb jelenlétet, ítélkezés-mentes megfigyelést hoz, kognitív viselkedésterápiás elemekkel gazdagítva. Ez nem csak csökkenti a distressz tüneteit, de növeli a kezelések hatékonyságát is, és segíti a betegek jólétét is.

A mindfulness ítélkezés-mentes tudatosságot jelent, az aktuális pillanatban a célra fókuszálással. A mindful emberek úgy kapnak külső és belső információkat szabadon, hogy nem falszifikálják őket, szabadon elfogadják őket a gondolatokkal, tapasztalatokkal és érzésekkel való találkozás pillanatában (legyen az kellemes vagy kellemetlen). A mindfulness pozitív kapcsolatban áll a mentális és pszichológiai egészséggel és békével, noha a nyugalom alacsony értékével köthető össze. A mindfulness úgy is felfogható, mint az önreguláció képessége, mely lehetővé teszi a teljes figyelmet a feladatra, mivel a külső és belső stimulusokat úgy figyeli meg, ahogy azok vannak, ítélkezés és előítélet nélkül. Ez a képesség valójában lehetővé teszi az embereknek, hogy az eseményeket úgy fogadják el, ahogy történnek, jelen időben, kevesebb distressz keltésével. A mindfulness tréning alkalmas a depresszió és a szorongás csökkentésére, a pszichológiai alkalmazkodás növelésére. Ezzel növeli az életminőséget, és megelőzi a visszaesést is. Éppen ezért most arra a kérdésre keressük a választ, hogy mindezt a hatást mellrákos betegeknél is elérhetjük-e?

Módszer

Jelen tanulmány félig experimentális, pre- és posztteszt vizsgálattal, valamint kontroll csoporttal. A 30 teheráni mellrákos nőbeteg kényelmi módszerrel lett kiválasztva, és randomizálással lettek két csoportra osztva (18 fő tesztcsoport, 12 fő kontroll csoport). A Kessler Distressz 10 itemes skálán lemérték az átlagos distresszüket is. A tesztcsoport 8-szor egy órás mindfulness tréninget kapott, a kontroll csoport nem kapott semmilyen tréninget. A végén mindkét csoportot megvizsgálták a distressz teszttel.

A distressz skála: 10 istemes kérdőív, melyet Kessler hozott létre 2002-ben, és a betegek mentális státuszát vizsgálja az elmúlt egy hónapban. A válaszokat 5 lehetőség szerint lehet megadni: mindig, legtöbbször, néha, ritkán, soha, és így pontozódnak 0-tól 4-ig. Tehát, a teszten elérhető maximum pontszám 40. Iráni populáción a teszt 0,83-as reliabilitással rendelkezett (Vaziri & Lotfikashani, 2011).

A mindfulness tréning programja:

Első ülés	Az ülések fő szabályainak, struktúrájának és céljainak áttekintése
Második ülés	A meditációs technika bemutatása, fizikai önvizsgálat, jelentudatosság a légzésen keresztül, a gondolatok és érzések közti kapcsolat magyarázata.
Harmadik ülés	A „látni” vagy „hallani” technikák gyakorlása, visszajelzés nyújtás, ülő meditáció a fájdalomérzet megteremtésével.
Negyedik ülés	A „látni” vagy „hallani” technikák gyakorlása, ülő meditáció 30 percig.
Ötödik ülés	Jelentudatosság gyakorlása séta közben, a gyakorlat áttekintése, a tesztalany reakcióinak vizsgálata.
Hatodik ülés	Csoportos megbeszélés, „lélegző környezet” gyakorlat végzése, a gondolatok és a lélegzés szembesítése közösen.
Hetedik ülés	Az aktivitási szint és a hangulat közti kapcsolat magyarázata, gyakorlat ennek megfigyelésére.
Nyolcadik ülés	Egy védelmi terv bemutatása, fizikai meditáció gyakorlása.

Eredmények

Az outlier értékek eltávolítása után a preteszt és posztteszt értékek a két csoportban a következőképp alakultak:

Csoportok	Átlagos érték	Szórás	Elemszám
Preteszt (kísérleti)	15,28	3,707	18
Preteszt (kontroll)	13,83	6,365	12
Posztteszt (kísérleti)	12,89	3,324	18
Posztteszt (kontroll)	13,75	6,002	12

Ahhoz, hogy a mindfulness tréning előtti és utáni pontokat össze tudjuk hasonlítani, először egy kovariancia analízist hajtottunk végre. A Lone teszt eredménye szerint F = 750,0, ami szerint az összes faktor esetén a szignifikancia szint 5% alatti volt, tehát az adatok a kovariancia hibát tekintve megfelelően egyenlők. Ezen kívül, ha megvizsgáljuk, hogy milyen interakció van a preteszt és posztteszt értékek között, valamint a csoportok között, nem kapunk szignifikáns összefüggést, tehát az adatok lehetővé teszik a regressziós együttható uniformitását. Ezért a kovariancia a fő változókra nézve kell, hogy tesztelve legyen (distressz és csoportos posztteszt). Az ANCOVA eredményei szerint, ha a preteszt eredményeket kontrolláljuk, és a posztteszt eredményeket vetjük össze a teszt és kontroll csoportban, akkor a szignifikancia szint szerint különbség tapasztalható a két csoport között (F (25 és 7) = 5,372; p = 0,001).

Tehát a hipotézist az ANCOVA teszt eredményei szerint elfogadjuk. Miután a preteszt pontokhoz igazítottuk a posztteszt pontokat, szignifikáns kapcsolat jelent meg a két csoport között (F (1,20) = 18; p < 0,0005; Partial Eta = 0,957). Az R² = 0,957 (kiegyenlített R² = 0,954), tehát összességében levonhatjuk azt a következtetést, hogy a preteszt pontok fixálásával mindkét csoportban a posztteszt pontok szignifikánsan különböznek. A tréning csoportban a tréning után a distressz csökkenése szignifikánsabb volt, mint a kontroll csoportban.

Diszkusszió és konklúzió

Egyes vizsgálatok eredményei szerint a rákos betegek körében előforduló distressz és általános pszichológiai problémák előfordulási aránya 25 és 30 % közé tehető. A legfontosabb ágens, ami a pszichológiai státuszt így érinti, az a betegséggel és a stresszel való megküzdés, amit a rák okoz. Az adatok összefoglalója szerint a mindfulness tréning hatásos volt a distressz csökkentésében a kísérleti csoportban, erősebben, mint a kontroll csoportban. Vagy más szóval, a mindfulness az életvidámságon és a tiszta tapasztaláson keresztül pozitív változásokat ér el a boldogság és a jólét irányában, mely eredmény a korábbi kutatásokkal is összhangban van. Jelen tanulmány eredményei szerint a női rákbetegek körében okozott distressz gyakran mentális és kognitív típusú, mivel a módszer pont ezeket a jövőre irányuló félelmeket szünteti meg, és a múltban gyökerező hiedelmeket írja át azzal, hogy a jelen pillanatot segít teljességgel megtapasztalni. Ugyanígy, a módszer segít megszüntetni a reménytelenséget, a kudarcélményt és a szomorúságot. Összefoglalva tehát a módszer alkalmazható a farmakoterápia kiegészítőjeként, hogy a distressz okozta problémákat kiküszöbölje.