A  súlycsökkenés  pszichológiai előnyei viselkedéses és/vagy étrendbeli  súlycsökkentő intervenciókat követően. Szisztematikus összefoglaló.

Lasikiewicz, N., Myrissa, N. K., Hoyland, A., Lawton, C. L. (2014). Psychological benefits of weight loss following behavioural and/or dietary weight loss interventions. A systematic research review. Appetite, 72, 123-137.

Összefoglalót készítette: Kovács Lilla

Absztrakt

Általánosan elfogadott, hogy a súlycsökkenés jelentős fiziológiai előnyökkel jár, mint például a cukorbetegség kockázatának csökkenése, vagy az alacsonyabb vérnyomás és vérzsír szint. Ugyanakkor kevés viselkedéses és étrendbeli intervenciónak vizsgálták a pszichológiai előnyeit, mint elsődleges kimenetel. Ezért szisztematikus összefoglalóval vizsgálták a pszichológiai előnyöket ebben a vizsgálatban túlsúlyos, elhízott populációban. Jelen tanulmányban 36 kutatást vizsgáltak. Az önértékelés változását, a depresszív tüneteket, a testképet, illetve az egészséggel kapcsolatos életminőség mutatót (health related quality of life- HRQoL) vizsgálták. Ahol lehetséges volt, hatásméret vizsgálatot is végeztek. Az eredmények konzisztens fejlődést mutattak a pszichológiai kimenetelt illetően, a súlycsökkenéssel párhuzamosan, és időnként annak hiányában is. A testkép javulása és az egészséggel kapcsolatos életminőség (főként a vitalitás) javulása szorosan összefüggött a testsúly csökkenésével. A hatásméret jelentősen különbözött, tükrözve az áttekintett kutatások eltérő természetét. Habár a vizsgált kutatások minősége általában elfogadható volt, csak 9 kutatásban alkalmaztak megfelelő kontroll vagy összehasonlító csoportot a 36-ból, és az intervenció időtartama, valamint a pszichológiai eredményeket mérő módszerek is jelentősen eltértek a különböző kutatásokban. További vizsgálatok szükségesek, amik rávilágíthatnak a súlycsökkenés és a pszichológiai kimenetelek közötti kapcsolatra.

Bevezetés

Bizonyított tény, hogy a túlsúlyos vagy elhízott egyének számára a súlycsökkenés jelentős fiziológiai előnyökkel jár. Ezért sok súlycsökkentést célzó program arra fókuszál, hogy hogyan lehet a testsúlyt csökkenteni, és a fiziológiás egészséget javítani. Az ilyen intervenciók sikeressége általában kizárólag a súlycsökkenés mértékén alapszik. Ugyanakkor mind az elhízásnak, mind a fogyásnak vannak pszichológiai következményei, és fordítva, pszichológiai problémák súlygyarapodáshoz vezethetnek. Az elhízás gyakran negatív stigma, az elhízott ember gyakran lesz sztereotípiák áldozata. Tehát a fogyás segíthet ezeknek a pszichológiai következményeknek a fejlesztésében, ami pedig segíthet fenntartani a sikeres súlycsökkenést.

A korábbi kutatások többségénél, amik a súlycsökkentő intervenciók hatékonyságát vizsgálták, hiányzik a fogyással kapcsolatos pszichológiai tényezők értékelése. Azonban néhány pszichológiai következmény tekintetében leírtak fejlődést. Egy metaanalízisben sebészeti, gyógyszeres, illetve viselkedéses testsúly csökkentő intervenciók pszichológiai vonatkozásait vizsgálták, és azt találták, hogy a depresszív tünetek szignifikánsan csökkentek a sebészeti és a gyógyszeres beavatkozás után. Az önértékelés is növekedett, első sorban a viselkedéses beavatkozások után. Utóbbit a fogyás mértéke is befolyásolta (nagyobb fogyás nagyobb önértékelésbeli növekedéssel párosult), a depresszív tünetekre azonban ez nem volt érvényes. Ezek az ellentmondásos eredmények rámutatnak, hogy az intervenció természete és a vizsgált kimenetel hatással vannak a kimenetelre, valamint arra, hogy a pszichológiai tényezők javulása nem mindig függ a tényleges súlycsökkenéstől.

A viselkedéses intervenciók gyakoriak a testsúly csökkentő programoknál. Általában a következőket tartalmazzák: az evési viselkedés megértése és kontrollálása, evési attitűd, helyes táplálkozás, társas támogatás keresése és igénybe vétele, testmozgás, étkezési tanácsok. Némelyik viselkedéses intervenció a kognitív tényezőkre fókuszál, úgy, mint a diszfunkcionális gondolatok a testsúllyal, alakkal kapcsolatban, és önmonitorozást, kognitív átkeretezést alkalmaznak.

A viselkedéses és/vagy étkezési intervenciókban való részvétel (testmozgással vagy a nélkül) lehetővé teszi a testsúly csökkentését, és ezzel együtt a pszichológiai eredmények fejlesztését, ami első sorban az elért testsúly fenntartásához járul hozzá. Jelen kutatás során a leggyakrabban mért pszichológiai mutatókat azonosítják és tárgyalják a szerzők. Azt vizsgálták, mennyire konzisztensek a mért mutatók a pszichológiai fejlődés szempontjából, valamint, hogy milyen viszonyban állnak a tényleges testsúly csökkenéssel.

Irodalom keresése

A kutatók a következő elektronikus adatbázisokon kerestek cikkeket: MedLine (1946-2012), PsychInfo (1806-2012), PsycArticles (1894-2012) és Web of Science (1965-2012). A mintába túlsúlyos és elhízott személyek kerülhettek be, akik egyébként egészségesek. A tanulmány 18-65 éves felnőttekre fókuszált. Olyan kutatásokat választottak, amelyekben szerepelt valamilyen viselkedéses és/vagy étkezési intervenció, és ahol a pszichológiai tényezőket hasonlították össze a beavatkozás előtt és után. Áttekintő tanulmányok, internetes, telefonos, postai eszközökkel készített kutatások nem kerültek be. Összesen 36 kutatás került be a vizsgálatba: 25 viselkedéses vagy életstílusbeli, és 11 étrend/kalóriacsökkentő eljárást alkalmazó. A szerzők mindegyiket értékelték előre meghatározott kritériumok alapján, és bár nem zártak ki kutatást emiatt, szem előtt tartották az eredményeket. Az értékelés alapján a kutatások minősége elfogadható volt, bár nem volt köztük olyan, ami minden szempontból maximum pontszámot ért volna el.

Eredmények

A pszichológiai kimenetel szempontjából négy fő kategória emelkedett ki: önértékelés, depresszív tünetek, testkép és az egészséggel összefüggő életminőség. Ahol rendelkezésre álltak az adatok, Hedges-g standardizált átlagok különbsége próbával számoltak hatásméretet, hogy bemutassák az intervenció hatására bekövetkező változás mértékét a négy pszichológiai kimenetel tekintetében. 11 tanulmányban nem volt elérhető adat a hatásméret kiszámolásához. Mivel a tanulmányok nagyon eltérő elrendezéssel dolgoztak, a hatásméreteket nem egyesítették egyetlen metaanalízisben.

Önértékelés

A 36 tanulmányból 12-nél vizsgálták az önértékelés változását a súlycsökkentő intervenciót követően. Mind a 12 a Rosenberg Önértékelés Skálát használta (RSES). A 12 kutatásból 10-nél az intervenció után az önértékelés javult. Egy kutatás nem talált változást, egy másikban pedig az önértékeléssel kapcsolatos eredményeket nem közölték. A hatásméret a különböző kutatások között az alacsonytól a magasig változott. Azon kutatások közül, amelyek az önértékelés növekedéséről számoltak be, csak egy esetben korrelált szignifikánsan az önértékelés növekedése a súlycsökkenés mértékével.

Depressziós tünetek

17 tanulmány vizsgálta a depressziós tünetek változását az intervenciót követően. Többségük a Beck Depresszió Kérdőívet alkalmazta. 14 tanulmány talált változást viselkedéses intervenciót követően, három pedig étrendbeli intervenciót követően. Egy kutatás nem talált változást, kettőben a mérések ellenére az eredményeket nem közölték. A hatásméret itt a magastól az alacsonyig változott mindegyik intervenció típusnál. 8 kutatás vizsgálta a fogyás mértékének és a depressziós tünetek javulásának a kapcsolatát, ezek közül 3 számolt be szignifikáns pozitív kapcsolatról a fogyás és a fejlődés mértéke között.

Testkép

14 kutatás vizsgálta a testkép változását az intervenciót követően, 11 különböző eszközzel. 11 kutatásban viselkedéses, háromban étrendbeli intervenciót alkalmaztak. Az intervenciók és mérőeszközök különbségeinek ellenére mind a 14 esetben fejlődést találtak az intervenció hatására a testképet illetően. A hatásméretek is magasabbnak bizonyultak. Ezen kívül a testkép fejlődése szorosabb kapcsolatban állt a testsúly csökkenés mértékével, mint az önértékelés és a depressziós tünetek.

Egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL)

Ezt a mutatót 17 kutatásban vizsgálták. Ebből 11 vizsgálat alkalmazott viselkedéses, 6 pedig étrendbeli intervenciót. Az egészséggel kapcsolatos életminőség mutató arra vonatkozik, hogy hogyan észleli a személy saját fizikai, pszichológiai és társas működését, beleértve a jóllétet, tüneteket, megküzdést, vagy hogy hogyan észlelik a stigmatizációt. Itt a pszichológiai tényezőkön volt a hangsúly a fizikai tényezőkkel szemben. Mind a 17 kutatás fejlődést mutatott ki a HRQoL esetében, de csak 15 számolt be specifikusan pszichológiai vonatkozású fejlődésről. A vitalitás dimenzió fejlődött leginkább. A hatásméret széles skálán mozgott. A négy pszichológiai kimenetel közül ez állt a legszorosabb kapcsolatban a fogyás mértékével.

Ajánlás a jövőbeli kutatások számára

Az itt áttekintett tanulmányok vizsgálata alapján elmondható, hogy több olyan kutatásra van szükség, amik az ilyen típusú súlycsökkentő intervenciók pszichológiai következményeit vizsgálják. A kutatásoknak megfelelő kontrollcsoportot kellene alkalmazniuk, amelynek tagjai nem kapnának kezelést, vagy megfelelő összehasonlító csoportot, ami alapján megbízhatóbb következtetést lehetne levonni az intervenció hatásait illetően. A kutatásoknak közvetlenül vizsgálniuk kell a tényleges fogyás és a pszichológiai fejlődés mértéke közötti kapcsolatot, és kifinomultabb statisztikai elemzést kell alkalmazniuk, pl. nemcsak korrelációkat kell megállapítani, hanem mediátor változókat is.

Jelen kutatás eredményei az egyéb tekintetben egészséges felnőttekre korlátozódnak, nem terjeszthetőek ki a potenciálisan sérülékeny csoportokra, akiket szintén vizsgálni kellene. A nemi különbségeket is érdemes lenne vizsgálni. A 36 tanulmánynak nagyjából a fele ugyanis csak nőket vizsgált, de a többiben is jóval magasabb volt a nők részvételi aránya. Egy kutatás ugyanakkor talált nemi különbségeket, így ez is releváns lehet a későbbi kutatások számára.

Végül, az intervenciók hatékonyságának fokozására érdemes azonosítani azokat a kulcs összetevőket, amik sikerhez vezetnek, valamint érdemes lenne a sikert minél átfogóbban értelmezni, úgy, hogy mind a pszichológiai, mind a fiziológiai előnyöket magába foglalja.

Következtetések

A 36 tanulmányt áttekintő kutatás konzisztens szignifikáns fejlődést mutatott a pszichológiai kimenetel tekintetében viselkedéses és/vagy étrendbeli intervenciót követően, testmozgással vagy anélkül egyaránt, közvetlenül az intervenció után, és egy éves utánkövetésnél is. A hatásméret mutatók jelentősen eltérőek voltak, de konzisztensebbnek bizonyultak és nagyobb változást jeleztek a testkép és a vitalitás esetében. A fejlődés általában nagyobb fogyásnál jelentősebbnek bizonyult, de megfigyelhető volt fogyás nélkül is. Az intervenció típusa mediálhatja ezt a hatást, mivel az étrendbeli/mozgásos intervenciók jobban fókuszálnak a fogyásra, míg a pszichológiai fókuszú viselkedéses intervenciók növelhetik az autonómiát, attitűdbeli változást hozhatnak létre, ezzel támogatva a pszichológiai jóllétet. Mindazonáltal több kutatásra van szükség, amik segíthetnek teljes mértékben megvilágítani a testsúly csökkenés hatásait a pszichológiai következményekre, hozzájárulhatnak az intervenciók hatékony elemeinek meghatározásához, és segíthetnek bevonni egy szélesebb pszichológiai tartományt, mint például az énhatékonyság és az autonómia.