Potenciális  öngyilkossági gondolatok és a megfigyelt iskolai zaklatás kapcsolata  

Rivers, I., & Noret, N. (2013). Potential Suicide Ideation and Its Association With Observing Bullying at School. Journal of Adolescent Health, 53, 32-36.

Készítette: Sas Annamária

Bevezetés

Vizsgálatok kimutatták, hogy a negatív szociális iskolai és otthoni környezet hatással van a megnövekvő öngyilkossági gondolatokra a fiatalok körében. Olyan individuális faktorok, mint interperszonális érzékenység, tehetetlenség, a kontrollvesztettség érzése és olyan szociális faktorok, mint a családi és közösségi szinten való támogatottság hiánya, mind hozzájárul az öngyilkossági gondolatok megszületéséhez. Az átlagtinédzserek 30%-nak jutnak eszébe az élet végével kapcsolatos gondolatok, és ezen fiatalok harmadának jut csak eszébe az öngyilkosság mint megoldás. Ehhez képest szignifikánsan magasabb ez a szám azok körében, akik erőszaknak, abúzusnak vannak kitéve az iskolai környezetben, és közülük is azok között, akiket előítélet alapú diszkrimináció ér. Ezen kutatás fő célja, hogy jobban megértsük, hogy a szülői és iskolai támogatás vagy ennek hiánya, a megfigyelt előítéletes és előítélet nélküli zaklatás, az elkövetők csoportjának tagjának lenni, az interperszonális érzékenység és a tehetetlenség milyen kapcsolatban van a potenciálisan megjelenő öngyilkossági gondolatokkal azon gyerekek között, akik ilyen típusú zaklatást szenvednek el.

Módszer

Résztvevők:

Az egész mintából (2 002 tanuló) 1 592 diák töltötte ki az összes kérdőívet. 12 és 16 év közötti fiatalok vettek részt a kutatásban, akik 14 különböző iskolából lettek összegyűjtve Észak- Angliában. Etnikai klasszifikáció alapján: fehérek, ázsiaiak, feketék, kínaiak és egyéb. A kutatás lényege alapján a diákokat öt csoportba sorolták: nem bevontak, áldozatok, elkövetők, ’zaklatott-áldozatok’, megfigyelők. Végül 449 tanuló nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem volt bevonva ilyesfajta viselkedésbe, 96-an azt nyilatkozták voltak zaklatás áldozatai, 21-en azt, hogy ők már voltak elkövetők, 17-en pedig azt, hogy voltak már ’zaklatott-áldozatok’, 1009 diák nyilatkozott úgy, hogy már volt megfigyelője zaklatásnak (köztük előfordul olyan, aki volt áldozat és/vagy elkövető is).

Eljárás:

A kérdőívek kitöltése körülbelül 40-60 percet vett igénybe, ha a tanuló úgy érezte, hogy egy kérdés kényelmetlen, akkor arra nem kellet válaszolnia.

Az egyik kérdőív egy 15 itemből álló anti-bullying kérdéssor volt az Olweus féle zaklató/áldozat kérdőív alapján. Megtalálhatóak benne állítások magáról a zaklatás fajtájáról, okáról, gyakoriságáról, és arról hogy ez csoportos tevékenység e vagy sem. Majd ezeket további alkategóriákba osztva számoltak az adatokkal tovább.

A másik kérdőív az iskolai és az otthoni légkörről szólt. Ezzel mérték, hogy a tanárok vagy az iskola alkalmazottjai milyen mértékben avatkoznak be az ilyen viselkedés megakadályozásába, milyen mértékben beszélhetnek otthon az ilyen esetekről és milyen választ/támogatást kapnak abban az esetben, ha beszélnek róla.

A harmadik kérdőív az interperszonális érzékenységről, tehetetlenségről, és a potenciális öngyilkossági gondolatokról szólt. Itt az 53 itemből álló item Brief Symptom Inventory (BSI) használták.

Eredmények

Azok a tanulók, akik nem voltak bevonva zaklató viselkedésekbe semmilyen módon, szignifikánsan alacsonyabb az interperszonális érzékenységük az elkövetőkkel (p > .001), a ’zaklatott áldozatok’-kal (p > .05) és a megfigyelőkkel (p < .001) szemben. Szintén szignifikánsan alacsonyabb pontokat értek el a tehetetlenségben az áldozatok (p < .001) a ’zaklatott áldozatok’ (p < .001) és a megfigyelőkkel (p < .001) szemben. A zaklatást megfigyelő tanulók sokkal támogatóbbnak találják az iskolai és otthoni légkört, mint az összes többi csoport. A nemek közötti különbségek alapján a lányok szignifikánsan többet vannak kitéve ilyen viselkedésnek, mint a fiúk ( p < .03). Hasonlóan ehhez az eredményhez a lányok szignifikánsan gyakrabban zaklatnak másokat, mint a fiúk ( p < .02). Azonban nincs szignifikáns különbség abban, hogy hány ilyen esetnek voltak megfigyelői. Interperszonális érzékenység pontokban és tehetetlenségben a lányok szignifikánsan több pontot értek el, mint a fiúk (p < .001). Mind a két nem ugyan olyan támogatónak tartja az iskolai légkört.

A potenciális öngyilkossági gondolatok a megfigyelt zaklató viselkedés alapján:

Fiúk között az áldozat szerep és az elkövető szerep 8,2%-ban magyarázza a potenciális öngyilkossági gondolatokat. A fiúk között a végleges modell alapján a tehetetlenség, a zaklatások gyakorisága és a kevésbé támogató otthoni környezet jósolja be legjobban az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok meglétét. Lányok között az áldozat szerep és az elkövető szerep csak 3,3%-át magyarázza az öngyilkossági gondolatoknak.

 Összefoglalás

Ebben a tanulmányban a tehetetlenség volt az egyetlen szignifikánsan bejósló faktora a potenciális öngyilkossági gondolatoknak azok között, akiket ért zaklatás. A szemlélő viselkedéssel kapcsolatos más tanulmányok szerint, a felelősségérzet hiánya és a szociális befolyásoltság van nagy hatással arra, hogy az ilyen esetekben az emberek nem avatkoznak be. A szemlélők sokkal több fizikai segítséget nyújtanak akkor, ha az áldozat fiú, vagy ha nincsenek más szemlélők a közelben. A tanulmányból az is kiderül, hogy külső tényezők, mint például az otthoni légkör szerepet játszik a potenciális öngyilkossági gondolatok magyarázatában.