Befolyásolja-e a személyiség a  Mindfulness Tréning hatását orvostan- és pszichológushallgatóknál?

de Vibe, M., Solhaug, I., Tyssen, R., Friborg, O., Rosenvinge, J. H., Sørlie, T., Halland, E., Bjørndal, A. (2013). Does Personality Moderate the Effects of Mindfulness Training for Medical and Psychology Students? Mindfulness, DOI 10.1007/s12671-013-0258-y.

Készítette: Hutter Marianna

Bevezetés

Egyre több kutatás bizonyítja a mindfulness – tehát jelentudatosság - alapú intervenciók hatásosságát klinikai és nem klinikai mintákon egyaránt. Ugyanakkor még továbbra sem világos, hogy melyik célcsoport profitálhat a legtöbbet belőle. Ezt jelen tanulmány szerzői az Eysenck-féle „Big Three” alapján három személyiségvonás tükrében vizsgálták:

1. neuroticizmus
2. lelkiismeretesség
3. extraverzió

A neuroticizmus prediktora a szorongásnak és a depresszió tüneteinek, magasabb szintje jobb kimenetet jósolt be rövid mindfulness tréning után. Viszont úgy tűnik, hogy korrelál a kisebb adherenciával és a mindfulness gyakorlásának nehézségével is. A neuroticizmus a mindfulness-szel, mint személyiségvonással fordítottan korrelál.

A lelkiismeretesség tényezője bejósolja a tanulók stresszét. Hét keresztmetszeti vizsgálaton végzett metaanalízis szerint a lelkiismeretesség pozitívan korrelál a mindfulness-szel.

Az extraverziót többnyire a szubjektív jólléthez és pozitív emocionalitáshoz kötik. A jelentudatossággal csak enyhe pozitív korrelációt mutat.

Egy mindfulness alapú stresszcsökkentő intervenció azt találta, hogy azoknál az egyetemi hallgatóknál, akiknek magasabb volt az alap mindfulness szintje, nagyobb növekedés következett be a jelentudatosság, a szubjektív jóllét, empátia és remény tekintetében, míg jobban csökkent az észlelt stressz szintjük egy év múltán a kontroll csoporthoz képest. Egy nem kontrollált kis mintás tanulmány viszont nem mutatta ki, hogy a rövid mindfulness tréning befolyásolná a mentális distresszt .

A szerzők célja tanulmányukkal egy módszertanilag minél pontosabb kutatás kivitelezése volt és annak a kiderítése, hogy kik nyernek a legtöbbet a mindfulness tréninggel. Hipotézisük a következő: a magasabb szintű neuroticizmus és  mindfulness bejósolja az intervenció nagyobb fokú hatását a mentális distresszre, a tanulással kapcsolatos stresszre és a szubjektív jóllétre.

Módszer

A kutatók 704 diákot hívtak a kutatásba, ebből végül 288 fő első és másodéves orvostanhallgató, illetve pszichológushallgató vett részt a programban. A résztvevőket random módon vizsgálati (144 fős) és kontroll (szintén 144 fő) csoportba osztották. A nemi arányokat tekintve 69 férfi és 219 nő vett részt a vizsgálatban, átlag életkoruk 24 év volt. Az intervenciós csoport tagja részt vettek egy 7 hetes MBSR-tréningen (MBSR= Mindfulness Based Stress Reduction, tehát mindfulness alapú stresszcsökkentés). Ezzel szemben a kontroll csoport semmilyen intervenciót nem kapott. Hogy képet kapjanak a mindfulness hatásáról, a kutatók az intervenció előtt és után mérték fel a résztvevők adatait.

            Az elmúlt 2 hétben tapasztalt mentális distressz mérése a The General Health Questionnaire-t (GHQ-t) alkalmazták. A kérdőív pszichometriai mutatói jónak bizonyultak, a Cronbach alfa 0.90 volt.

A tanulmányok miatt átélt stresszt a Perceived Medical School Stress (PMSS) skálán mérték. Hogy egyformán alkalmazható legyen a pszichológus, illetve az orvostanhallgatókra is, kivették a kérdésekből az „orvosi” szót. A teszt összesített Cronbach alfája 0.79 volt (0.78 az orvostanhallgatóknak és 0.81 a pszichológus hallgatóknak).

A szubjektív jóllétet egy norvég 4 itemes skála nézte. Ez a  kognitív elégedettségre és a pozitív, illetve negatív affektusokra kérdezett rá. A kérdőívet validálták norvég diákok mintáján és felnőtt populáción is. A teszt erősen korrelál Diener élettel való elégedettség skálájával. Itt a Cronbach alfa 0.81.

A jelentudatosságot a The Five Facet Mindfulness Questionnaire (FFMQ) kérdőívvel kutatták. A norvég verziót 792 fős első éves pszichológushallgatók mintáján validálták.

A Cronbach alfa 0.79 volt.

 A személyiségvonásokat a norvég Basic Character Inventory (BCI) segítségével vizsgálták. Ezek Eysenck elméletéhez hasonlóan a neuroticizmust (Cronbach alfa=0.75), a lelkiismeretességet (Cronbach alfa=0.68) és az extraverziót (Cronbach alfa=0.77) mérték. A kérdőívet norvég orvostanhallgatók és fiatal orvosok mintáján validálták egy longitudinális kutatás keretében.

Eredmények

                                                                                        

            A vizsgálat eredményei szerint a neuroticizmus pozitívan korrelálta a GHQ-val és a PMSS-sel, míg negatívan a szubjektív jólléttel. Szintén inverz kapcsolatban állt a neuroticizmus az FFMQ-val és az extraverzióval, míg pozitív együttjárás volt tapasztalható közte és a lelkiismeretesség közt. A nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a neuroticizmus (=5,3 pont szemben a 3,6-tal) és a lelkiismeretesség (4,2 pont vs. 3,4) skáláin, mint a férfiak. Ez a fajta szignifikáns nemi különbség az extraverzió tekintetében nem volt tapasztalható.

            Az alapszinten magasabb neuroticizmussal élő diákok nagyobb intervenciós hatásról számoltak be a GHQ tekintetében. A PMSS kérdőívnél az eredmények nem voltak statisztikailag szignifikánsak. Az intervenciós csoportnál a mindfulness tréning csökkentette a mentális distresszt és növelte a szubjektív jóllétet. Ezzel szemben a kontroll csoportban a nagyobb neuroticizmus rosszabb GHQ és szubjektív jóllét eredményekkel járt. Az alapszinten nagyobb lelkiismeretesség nagyobb intervenciós hatással járt a PMSS tekintetében, de a szubjektív jóllétre és a GHQ-ra nem hatott. Az extraverzió és a jelentudatosság baseline szintje nem befolyásolta az intervenció hatásának mértékét.

Diszkusszió

Röviden tehát a következő eredmények relevánsak a kutatásból. Azok a diákok nyertek a legtöbbet az intervencióból, akiknek magasabbnak bizonyult a neuroticizmus szintjük. Ugyanis az intervenció által lecsökkent a mentális distresszük és nőtt a szubjektív jóllétük a kontroll csoprothoz képest. A tréning stresszcsökkentő hatása különösen a nagyobb lelkiismeretességgel élő diákoknál volt szembeötlő. A magasabb neuroticizmus és lelkiismeretesség pedig a nők csoportjára volt jellemző, így náluk működött leginkább a mindfulness tréning. A tanulmány erősségei közé tartozik a nagyméretű minta és az, hogy a résztvevők különböző évfolyamokon és szakokon tanultak. Továbbá az is, hogy azok, akik az eredményeket számolták vakok voltak arra nézve, hogy a résztvevők melyik csoportba tartoztak. Ugyanakkor a vizsgálatnak korlátai is vannak. Először is a randomizációnál nem rétegezték a mintát nemek szerint, ezért mindössze 26 férfi került az intervenciós csoportba. Másodszor: a négy lehetséges változóhasználata minden eredménynél megnövelhette a hamis-pozitív eredmények kockázatát. Harmadszor: nem volt korlátozva a kommunikáció az intervenciós és a kontroll csoport között így ez befolyásolhatta az eredményt. Végül, de nem utolsó sorban a megkeresett diákoknak mindössze 40%-a vett részt a kutatásban, így a fennmaradó 60%-ról semmilyen információnk nincs, ez pedig kihat az eredmények általánosíthatóságára. Éppen ezért további vizsgálatok szükségesek a mindfulness tréning hatásosságával kapcsolatban.