2013. december 4., szerda

A nyál kortizol szintje, mint a stressz biomarkere és az étkezési mintázat közötti kapcsolat gyermekeknél

Michels, N., Sioen, I., Braet, C., Huybrechts, I., Vanaelst, B., Wolters, M., De Henauw, S. (2013). Relation between salivary cortisol as stress biomarker and dietary pattern in children. Psychoneuroendocrinology, 38(9), 1512–1520.

Készítette: Tóth Anna


Absztrakt

A pszichológiai stressz olyan hormonális változásokhoz vezethet, mint a kortizol szint mintázatának változása, mely egészségtelenebb irányba alakíthatja a táplálkozást. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy valóban van-e kapcsolat a nyálban mért kortizol szint és a táplálkozás között. A kutatásban 323, öt és tíz év közötti belga gyermek vett részt. Két egymás utáni nap ébredéskor, 30 és 60 perccel ébredés után és este vettek nyálmintát a kortizol szint méréséhez. A táplálkozással kapcsolatos adatokat egy egyes ételtípusok fogyasztásának gyakoriságát mérő kérdőívvel vizsgálták. Az adatok elemzéséhez többszintű idői modellt használtak az olyan adatok kontrollálása utána, mint a nem, kor, BMI, szülők végzettsége és ébredés ideje. Az eredmények szerint az alapvetően magas kortizol szint és az erőteljesebb ébredés utáni kortizol válasz gyakoribb édesség fogyasztással hozható összefüggésbe. A meredekebb napi kortizol szint csökkenés gyakoribb édesség, zsíros étel fogyasztásával és nassolással járt együtt. Zöldség- és gyümölcsfogyasztásban nem mutatkoztak különbségek. Megállapítható tehát, hogy a magas kortizol szint és az egészségtelenebb táplálkozás közt van összefüggés.

Bevezetés

A pszichológia stressz egészségtelenebb irányba változtathatja a táplálkozást és növelheti az elhízás veszélyét. Az úgynevezett „vigasz ételek” fogyasztása stressz esetén magyarázható elkerülő megküzdési módként illetve az ilyen ételek jutalmazó értékével.
A kortizol szekréciójában a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg, azaz HPA tengely játszik szerepet. A kortizol szekréciójának cirkadián ritmusa van, szintje az éjszaka első felében legalacsonyabb és kora reggeli csúcs jellemzi. Ébredés után fél órával jellemző az ébredés utáni kortizol válasz (CAR), mely gyors kortizol szint növekedést jelent, és melyet összefüggésbe hoznak az emlékezet reprezentáció és téri-idői orientáció aktiválódásával. Az olyan kortizol szintet jellemző napi mintázatok, mint a CAR és a reggeltől késő estig jelentkező kortizol szint csökkenés hosszabb távon is megfelelő mutatója a mellékvesekéreg aktivitásnak.
A stressz hatásának vizsgálata a kortizol szint változására összetett képet mutat, így többféle hipotézis is van arról, pontosan hogyan alakul a kortizol szint mintázata. Stresszorral való találkozásra adott válaszként kezdetben a kortizol szint megemelkedhet, közben tartósabb stressz hatására a HPA tengely ellenregulációs válasza következtében csökkenhet. Több ellentmondásos eredmény született azzal kapcsolatban, hogy a stresszre adott válaszként jellemző lehet egy kevésbé meredek napi kortizol szint csökkenés. Emellett más kutatások inkább egy szokásosnál is meredekebb kortizol csökkenést mutattak ki a nap folyamán.
A kortizolt összefüggésbe hozták a stressz esetében fellépő fokozott evéssel. Közvetlenül hatással van az evéssel járó jutalmazó érzés kialakulásában az opioid hormonok és dopamin hormonok szintjének emelésével és közvetetten más jutalmazással és étvággyal kapcsolatos hormonokra is hat, mint a leptin és inzulin.
Ennek ellenére kevés vizsgálat irányult eddig a kortizol szint és az étkezési szokások közötti összefüggések vizsgálatára. Ennek az is oka, hogy stresszel kapcsolatos kutatásokban gyakrabban használnak szubjektív mérőeszközöket, stressz kérdőíveket.
Jelen vizsgálatban a kutatók hipotézise szerint a magasabb kortizol értékek és mintázatok több egészségtelen étel és kevesebb zöldség és gyümölcs fogyasztásával van kapcsolatban. 

Módszer

A kiindulási kutatás a ChiBS tanulmány (Children's Body composition and Stress) volt, mely a stressz és a testösszetétel fejlődésének longitudinális vizsgálatára irányul. A kutatásban 323 5 és 10 év közötti belga gyermek vett részt (49% fiú) Aalter városából. A gyermekekkel levélben, az iskolán keresztül vették fel a kapcsolatot. Etikai engedélyt a kutatáshoz a Ghent Egyetemi Kórház Etikai Bizottsága adott. A szülők írásos beleegyezése után kezdték el a vizsgálatot. A ChiBS kutatás 523 résztvevőjéből kitöltési hiányosságok, illetve a nyálminta vételkor fellépő problémák miatt végül csak 323 résztvevő adataival dolgoztak. A kutatásból kizártak nem különböztek a többi résztvevőtől korban, nemben és egyéb mért fizikai jellemzőikben.
A gyermekek súlyát fehérneműben elektronikus mérleggel mérték, magasságukat pedig stadiométerrel, ezen adatok alapján számolták ki a BMI-t.  
A Gyermekek Táplálkozási Szokásai Kérdőív – Étel Gyakorisági Kérdőív egy olyan mérőeszköz, mely az egyes élelmiszer típusok fogyasztásának gyakoriságára kérdez rá, így alkalmas a gyermeke elhízásának és egészséges táplálkozásának kutatására. A kérdőívben 43 étel van felsorolva és a szülőknek kell nyilatkoznia arról, hogy a gyermekük a felvétel előtti négy hétben milyen gyakran fogyasztotta az adott ételt. Az ételeket négy kategóriába sorolták: édes ételek, zsíros ételek, egészségtelen nassolnivalók, és zöldség-gyümölcs. További kategóriákra bontották a nassolnivalókat zsíros és édes, édes és nem zsíros, illetve sós ételekre.
Nyálmintát a résztvevők saját otthonában szüleik vettek két egymást követő napon rögtön ébredés után, 30 perccel ébredés után, 60 perccel ébredés után és este 7 és 8 óra között. A szülőknek ki kellett tölteni egy mintavétellel kapcsolatos jegyzéket. Az e szerint nem pontosan mintavételező résztvevők adatait nem használták fel a kutatásban.
A mintákat otthon hűtőben tárolták, majd a második nap leteltével azt az iskolában átvették a résztvevőktől. A mintákat a Ghent Egyetemi Kórházban elemezték a Modular E 170 immunoanalizátor használatával.

Eredmények
A gyermekek kortizol mintázata és táplálkozási szokásai közötti kapcsolat feltárására hierarchikus lineáris modellt alkalmaztak, mely a többszörös lineáris regresszió egy típusa. Az elemzést HLM/2L program 7.0-ben végezték p < 0.05 szignifikancia szint beállításával. A kortizol szintjének első prediktora a felkelés óta eltelt idő volt, a második szintű prediktor pedig a táplálkozási szokások kérdőív adatai voltak.
Nem mutatkoztak nemi különbségek a gyermekek fizikai jellemzőiben, kortizol szintjében és táplálkozási szokásaiban. A résztvevők 7%-a volt elhízott.
Összességében magasabb kortizol szint több édes étel fogyasztásával járt. Meredekebb napi kortizolszint csökkenés gyakoribb édes étel, zsíros étel és nassolnivaló fogyasztással függött össze. Magasabb reggeli kortizol szint gyakoribb édes étel fogyasztásával járt. Nem volt kimutatható összefüggés a zöldség és gyümölcs fogyasztásában.

Diszkusszió
A kutatók igazolták azt a hipotézisüket, hogy a kortizol szintje hatással van a táplálkozásra. Magasabb kortizol szint, erőteljesebb reggeli kortizol válasz és meredekebb kortizol szint csökkenés a nap folyamán összefüggésbe hozható az egészségtelenebb táplálkozással.
Önbeszámolós stressz kérdőívekre épülő kutatások gyermekeknél és serdülőknél hasonló eredményekre jutottak. Felnőttek esetében a mesterségesen megemelt kortizol szint növelte az ételfogyasztást. Kevés olyan kutatás készült, melyben a mért kortizol szintet vetik össze a táplálkozási szokásokkal. Egy ilyen tanulmányban magasabb vizeletben kimutatott kortizol szint több zsíros étel fogyasztásával mutatott együttjárást. Bár vannak eredmények, melyek a csökkent kortizol szint és a stressz közötti összefüggést igazolják, jelen kutatás a megnövekedett kortizol szintet bizonyítja. Ennek oka lehet az is, hogy az alacsony kortizol szint ritkább gyermekeknél, mert még nem alakult ki a hosszantartó stresszre adott ellenregulációs válasz. A meredekebb napi kortizol csökkenés főként a reggeli kiugróan magas kortizol szintnek köszönhető. A megnövekedett édesség fogyasztást főként annak jutalmazó értékével magyarázzák. Más kutatással ellentétben nem találtak összefüggést a stressz és zöldség-gyümölcs fogyasztás között. Lehetségesnek tartják, hogy ezen ételek fogyasztása hormonálisan kevésbé befolyásolt. Ezt az elképzelést támasztja alá, hogy más kutatásokban akkor találtak összefüggést, ha a stressz szintet önbeszámolós kérdőívben mérték, vizeletben mért kortizol szint esetén ez nem jelentkezett.
Jelen kutatás erőssége, hogy többszöri kortizol szint mérést végeztek. Elképzelésük szerint a megnövekedett kortizol szint felelős az egészségtelenebb táplálkozásért, lehetséges azonban, hogy a táplálkozás befolyásolja a kortizol szintet, melyre más kutatások találtak bizonyítékokat. Mindemellett felmerülhet harmadik változó befolyása is az előbbi kettőre. Szintén kérdéses a táplálkozási szokást mérő kérdőív esetében, hogy mennyire előnyös ezeket az adatokat a szülők beszámolója alapján felvenni.
Mindenesetre a kutatás rávilágít, hogy a stresszt és az egészségtelen táplálkozási szokásokat együtt kell figyelembe venni olyan betegségek prevenciója esetén, mint a túlsúly, kardiovaszkuláris betegségek, cukorbetegség. Fontos, hogy a gyermekek szülei tisztában legyenek azzal, hogy stressz hatására miként változhatnak a táplálkozási szokások. Jövőbeni kutatásoknál érdemes lenne jobban feltárni a stressz és táplálkozás közti kapcsolatban közrejátszó hormonális változásokat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése