A jóga akut hatása a végrehajtó funkciókra

Gothe, N., Pontifex, M. B., Hillman, C., & McAuley, E. (2013). The Acute Effects of Yoga on Executive Function. Journal of Physical Activity & Health, 10,   pp. 488-495.

Készítette: Pálfi Krisztina

A jóga gyakorlásának növekvő prevalenciája ellenére az olyan kutatások száma, melyek a jóga és a kogníció kapcsolatát vizsgálják, meglehetősen limitált. Az alábbi tanulmány célja az jóga gyakorlás azonnali hatásainak feltérképezése a kognitív performanciára az aerobikedzéshez viszonyítva. Az ismételt méréses eljárás keretein belül 30 nő (átlag életkor=20,07) vett részt egy jóga- és egy aerobikedzésen, illetve egy baseline mérésen. A zaj-kompatibilitás és az n-vissza tesztek szolgáltak a kognitív teljesítmény mérőeszközeiül. Az eredmények szerint a jóga gyakorlása után a résztvevők szignifikánsan jobb kognitív teljesítményt nyújtottak, míg az aerobikedzés és a baseline között nem mutatkozott szignifikáns eltérés.

                                                                                                                                     

Szakirodalmi háttér

A tudományos érdeklődés egy kiemelt területe a fizikai aktivitás és a kognitív teljesítmény kapcsolata. Egyre növekszik az érdeklődés az akut testedzés potenciális tranziens hatásainak feltárására. Számos review és metaanalízis eredményei mutatnak abba az irányba, hogy az akut aerobikedzés pozitív hatással bír a kognitív funkcionálásra, kifejezetten a végreható funkciókra. Az exekutív funkciók kifejezés a célirányult mentális folyamatok egy meghatározott csoportjára utal (tervezés, ütemezés, munkamemória, feladat koordinációja, kognitív flexibilitás, absztrakt gondolkodás, stb.), melyek a környezettel való interakció intencionális elemeiben is involváltak. A tartós fizikai aktivitásnak és az egyszeri (akut) mozgásnak is pozitív hatása van a kognícióra, és ezen hatások legkifejezettebben az olyan feladatokban nyilvánultak meg, melyekhez szükségesek a végrehajtó funkciók. Az egyik aspektus, melyet nagy érdeklődés övez, az inhibitoros gátlás, mely során az ember képes figyelmét szervezni és irányítani a stimulus környezeti kontextusában az irreleváns információk ignorálása és a relevánsakra való fókuszálás által. Hillman és munkatársai a zaj-kompatibilitási teszt módosított változatát használták az inhibitoros kontrol vizsgálatára egyszeri aerobikedzést követően. Eredményeik szerint egy ilyen egyszeri alkalom után a felnőttek hatékonyabban képesek az információk feldolgozására és klasszifikációjára. Az egyszeri testmozgás közvetlen hatásait a kognícióra főleg aerobikedzések keretén belül vizsgálták, így meglehetősen kevés tanulmány irányul a testmozgás egyéb módjaira. Az aerobikedzésekre épülő vizsgálatok eredményeit nehézkes a testmozgás kevésbé tradicionális típusaira generalizálni, éppen ezért indokolt ezen mozgásformákat vizsgálat tárgyává tenni. A testedzés nem tradicionális formái gyakran tartalmaznak test- tudat komponenseket, melyek eltérően hathatnak a fizikai és mentális folyamatokra.

Ross és Thomas áttekintették az olyan vizsgálatokat, melyek a jóga, a test-tudat kapcsolaton alapuló gyakorlatok, illetve az aerobikedzés hatásait hasonlítják össze egészséges és beteg mintákon. Eredményeik szerint a jóga legalább olyan hatékony, ha nem hatékonyabb, mint az aerobikedzés az egészséggel kapcsolatos eredményességi mutatók szempontjából. A jóga egy ősi indiai technika és életforma, mely magába foglalja bizonyos specifikus testtartások gyakorlását, a szabályozott légzést és a meditációt is. A technika tehát tartalmaz aktív figyelmi és jelentudatos elemeket, azonban ezek potenciális előnyei még nem lettek megfelelően feltárva. Sarang és Telles férfiak teljesítményét vizsgálták 6-betűs törlési feladattal közvetlenül 2 jóga alapú relaxációs technika előtt és után, és mindkét alkalom után szignifikánsan magasabb pontszámot kaptak. Egy másik vizsgálatban a jógalégzés bevezetését követően jobb törlési pontszámokat értek el a résztvevők. Canter és Ernst áttekintette 10 szisztematikus kontrollált vizsgálat eredményeit a transzcendentális meditáció kognitív funkciókra gyakorolt hatásának tekintetében, melyből 2 vizsgálat nem mutatott ki semmilyen hatást. Az eredmények vegyesek, akárcsak az aerobikkal foglalkozó irodalom terén, erre a változatosságra lehetséges magyarázat lehet a jógapózok sokfélesége is.

Az elsődleges fókusz a végrehajtó funkciók és testedzés esetén főleg az inhibitoros kontrollra tevődik, mégis érdemes foglalkozni egyéb komponensekkel is. Pontifex és munkatársai vizsgálatában 30 perccel egy aerobikedzést követően a vizsgálati személyek munkamemória feladatban mutatott teljesítménye szignifikánsan jobbnak bizonyult a baseline-hoz képest.

A vizsgálat

Az aktuális vizsgálatban az n-vissza teszt került alkalmazásra a munkamemória vizsgálatára, míg az inhibitoros kontroll felmérésére az Ericksen féle zaj-kompatibilitás teszt szolgált eszközül. A vizsgálat során ismételt méréses kísérleti elrendezésben vizsgálták a testedzés közvetlen hatásait a kognitív funkciókra fiatal felnőttek esetén, azaz összehasonlították, hogy egy alkalom jóga hatékonyabbnak bizonyul egy alkalom aerobikedzésnél kognitív performancia tekintetében. Feltételezték, hogy a baseline-hoz képest mindkét mozgásforma esetén jobb eredményeket kapnak.

Módszer

Vizsgálati személyek

A vizsgálatban 30 egyetemistahallgató nő vett részt (átlag éltkor= 200,07), akikkel felvételre került a Testmozgással kapcsolatos készenlét Kérdőív (PAR-Q) szűrőeszközként. Kizáró kritérium volt a jóga rendszeres gyakorlása, továbbá egyéb test és tudat kapcsolatra épülő gyakorlatokban való jártasság is.

Mérőeszközök

Testedzési előtörténet

Kérdőív formájában mérték fel az elmúlt 6 hónapra vonatkozó fizikai aktivitás gyakoriságát, hosszát és intenzitását. Az összes résztevőből 17 fő került aktív besorolásra, miszerint legalább heti 150 perc aerobikedzést végeztek.

Szubmaximális fittség értékelés

A résztvevőknek kocogni/futni kellett egy taposókeréken, melynek gyorsasága 1 %-al növekedett percenként, míg el nem érték a bejósolt szívfrekvencia 85 %-át.

Zaj-kompatibilitási teszt

A teszt módosított változatát alkalmazták az inhibitoros kontroll mérésére. A feladatban a középső nyílhegy iránya alapján kellett eldönteni a megfelelő irányt. A kongruens feltétel esetén minden nyílhegy azonos irányba mutat, míg az inkongruens feltétel esetén nem egyezek az irányok.

N-vissza feladat

A n-vissza feladat módosított változatát alkalmazták a munkamemória vizsgálatára, felhasználva a 0-, 1-, és 2- vissza feltételeket. Minden szakaszban diszkriminálni kellett a résztvevőknek 5 különböző geometriai forma között.

Eljárás

Ismételt méréses eljárás során az összes résztvevő ki lett téve mindkét kísérleti manipulációnak, összesen 3 különböző napon, mely során nem vettek részt egyéb fizikai aktivitásban. Az első alkalom során aláírták a beleegyező nyilatkozatot, kitöltötték a PAR-Q-t és a testmozgással kapcsolatos előtörténeti kérdőívet. A baseline, a jóga és aerobik sorrendje kiegyenlítetten váltakozott a mintában, hogy a sorrend vagy a gyakorlat típusának hatását minimalizálják. A baseline felmérés során a vizsgálati személyek elvégezték a zaj-kompatibilitási és n-vissza teszteket, majd a szubmaximális fittség értékelést. Az edzések során egy szívfrekvenciát mérő eszközt alkalmaztak, mely a nyugalmi szívfrekvencia és az edzési szívfrekvencia meghatározására szolgált. A gyakorlatokat mindig egy szakember vezetésével végezték a résztvevők, egyéni formában. A jóga gyakorlása egy 20 perces hatha jógaülést foglalt magába, mely során az összes testtartás kétszer 30 másodpercig lett kitartva. Az aerobik gyakorlatsornál elsődleges szempont volt a becsült maximális szívfrekvencia 60 %-70 %-os tartományán belül maradni. A gyakorlatok elvégzését követően a vizsgálat személyeket a kognitív laborba vezették. A kognitív tesztek sorrendje egyénenként változott.

Eredmények

Zaj-kompatibilitási teszt

RI: a kondíciónak nem volt szignifikáns főhatása.

Pontosság: Szignifikánsan jobb eredmények a jóga kondíciók során az aerobikhoz és a baseline-hoz képest inkongruens próbák esetén. Az aerobik és a baseline között nem mutatkozott szignifikáns különbség.

N-vissza teszt

RI: A 0-vissza és 2-vissza feltételeknél a jóga kondíció esetén szignifikánsan rövidebb volt a reakcióidő az aerobikhoz képest. Meglepő módon az 1- vissza feltétel esetén ez a különbség nem mutatkozott a baseline-hoz képest.

Pontosság: A post hoc analízis alapján a jóga kondíció esetén szignifikánsan nagyobb volt a pontosság az aerobikhoz és a baseline-hoz képest is.

Diszkusszió

A vizsgálat szerint a reakcióidők rövidebbek és a pontosság magasabb volt egyetlen jóga gyakorlását tartalmazó alkalmat követően az aerobik gyakorlatsorhoz képest.  Az eddigi szakirodalmi adatokkal ellentétben az aerobikedzést követően nem volt szignifikáns különbség a baseline-hoz képest. Erre a szerzők 3 lehetséges magyarázatot hoznak fel.

1, A közvetlen mérés nincs pontosan semelyik kutatásban meghatározva (mennyi idő telt el, amíg a kognniítv tesztek elvégzésére pontosan sor kerül).

2, Egyes vizsgálatok során eltérő feladatokat alkalmaztak azonos végrehajtó funkciók vizsgálatára.

3, A minta nemi kiegyenlítettlensége okozhatja az eltérő eredményeket (csak nők vettek részt a vizsgálatban).

A jógával kapcsolatban több út felmerült, ami kihathat a kognitív teljesítményre.

 A rosszabb hangulat csökkent kognitív funkciókkal jár együtt. Aerobikedzéshez képest a jógázók emelkedettebb hangulatról számoltak be. Emellett a jóga fejleszti a testtudatot és magába foglalja a fókuszált figyelem képességét. Ebből következhet, hogy a jóga általános figyelmi képesség fejlesztése által fejti ki hatását. További adalék, hogy jóga után az emberek nyugalomról és relaxáltságról számoltak be, ellenben az aerobikot követő fáradtsággal. A jóga szorongás- és stressz csökkentő hatása ismert, és azt is tudni lehet, hogy a szorongás rontja a teljesítményt. Azt is fontos kiemelni, hogy a vizsgálatban résztvevő egyének nem voltak jógázó személyek, így az újdonság élménye is társulhatott a gyakorlatsorhoz.