„Több, mint amit vártam”: a jóga észlelt jótékony hatásai a kardiovaszkuláris betegségekre hajlamos középkorúaknál

Alexandera, G. K.  et al. (2013): ‘‘More than I expected’’: Perceived benefits of yoga practice among older adults at risk for cardiovascular disease, Complementary Therapies in Medicine, 21, 14-28.

Készítette: Szujó Adrienn

Absztrakt

A vizsgálatban az Iyenger-jóga hatását vizsgálják a kardiovaszkuláris betegségekre hajlamos – elsősorban túlsúlyos – populációban. A 8 hetes jóga tanfolyam alatt 42 résztvevő elsajátíthatta a jóga több elemét is: megtapasztalhatták a meditáció, és a különböző ászanák jótékony hatásait, illetve elsajátíthatták a jóga során alkalmazott különleges légző-technikát is. A tanfolyam során hetente két alkalommal vehettek részt 90 perces közös jóga órákon a személyek, plusz heti 5 alkalommal 30 perces otthoni gyakorlás volt előírva. A tanfolyam időtartama alatt hetente történt tesztkitöltés, majd az utolsó héten egy többrétű, részletes kérdőív kitöltésére került sor. A kitöltött tesztek alapján kimutatható, hogy a jóga növelte a résztvevők fizikai aktivitását és teljesítményét, csökkentette a stresszt és a düh mértékét, nyugtató hatással volt a kliensekre és közvetett módon ugyan, de javította az alvás minőségét és segítette a diétázást.

Bevezetés

A nyugati társadalmakban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a jóga és annak többféle változata. Több kutatás is alátámasztotta már, hogy a jóga mind mentálisan, mind fizikailag jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre. Jelen kutatás célja bebizonyítani azt, hogy a jóga mind az egészséges, mind a klinikai populációban egészségmegőrző hatással bír és növeli a jól-létet. Mindebből következhet, hogy a jóga -jótékony hatásai miatt, kiváló eszköz lehetne a krónikus megbetegedések megelőzése és kezelése szempontjából is, legyen szó akár depresszióról, hátfájdalomról, 2-es típusú diabéteszről, vagy akár rákról. Jelen kutatás célja tehát egy komplexebb összegzés arról, hogy a kardiovaszkuláris betegségekre hajlamos – többnyire túlsúlyos, ülő munkát végző – középkorú kliensek egy 8 hetes jóga tanfolyam eredményeképp milyen jótékony hatásokról számolnak be, milyen mértékben befolyásolhatja a jóga az egészségüket.

Módszer

A fent említett cél érdekében két randomizált kontroll csoportot vizsgáltak a kutatók: az egyik a női egészségre,jógára és edukációs képzésre összpontosított (Women’s Helath, Yoga and Education Study – WHYES), ebben a csoportban többnyire túlsúlyos, ülő munkát végző, változó korban vagy azon túl lévő nők voltak. A második csoportban 2-es típusú diabétesszel diagnosztizált középkorú nők és férfiak vettek részt (Diabetes and Yoga Study – DAYS). Minden résztvevő hetente kitöltött egy tesztet a jóga órák előtt és után, amjd a 8 hét elteltével egy komplexebb, többrétű kérdőív kitöltése volt a feladat.

A résztvevőket természetesen előzetesen tájékoztatták a vizsgálat menetéről és egy beleegyező nyilatkozatot is alá kellett írniuk – csak így vehettek részt a kutatásban. A beválasztási kritériumok a következők voltak: 45 év fölötti életkor, lehetőleg ne jógázzon rendszeresen és fizikailag képes legyen végigvinni a 8 hetes jóga tréninget. A diabéteszes csoportban csak  2-es típusú diabétesszel diagnosztizált betegek vehettek részt,akik heti 3 alkalomnál kevesebbet mozogtak és a BMI indexük is 25 fölött volt. Kizáró tényező volt a dohányzás, az ortopédiai, neurológiai megbetegedés, a pacemaker , az inzulin kezelés és egyéb komoly komorbid megbetegedések.

A lemorzsolódások miatt a vizsgálatot végül 42 ember tudta befejezni, az ő eredményeiket tudták feldolgozni: 30 nő a WHYES csoportból és 12 személy a DAYS csoportból.

Intervenció

8 héten át minden nap jógázni kellett: heti 2 alkalommal közös, 90 perces jógaórákon vettek részt, majd a további 5 napon otthon, egyénileg kellett 30 percet gyakorolni a résztvevőknek. Az otthoni gyakorláshoz biztosítottak jóga szőnyeget, információs füzetet és egy jóga DVD-t is. Az órák mindegyikén gyakorolták a különböző ászanákat, a relaxációt és a légző gyakorlatokat is.

Ahhoz, hogy felmérjék a résztvevők tapasztalatait a jógával kapcsolatban minden otthoni és közös óra után egy beszámolót kellett tartaniuk az észlelt változásokról és arról, hogyan érezték magukat: ebből a vizsgálat végére egy 10 tételes nyitott kérdésekből álló kérdőív is született.

Az adatok feldolgozásához az ATLAS.ti alkalmazást használták, melyben többször is elolvasták a vizsgálati személyek beszámolóit, kulcsszavakat kerestek és ezek alapján alakítottak ki témaköröket, fontos kapcsolódási pontokat. Az így kapott adatok kiértékeléséhez SPSS 19 programot használták.

Eredmények

A résztvevők átlagéletkora 59 év volt, többségük nő (95%). 60%-uk volt házas  és 73%-uk volt felsőfokú végzettségű. A két csoport (WHYES és DAYS) hasonló demográfiai és egészségügyi paraméterekkel rendelkezett.

Az eredmények feldolgozása után – mindkét csoportban – 4 fő érintett terület rajzolódott ki,ahol a résztvevők számottevő változásokról számoltak be:

1. A jóga fizikai jótékony hatásai, mely által növelte a fizikai terhelhetőséget: növelte a test-tudatosságot és a fittséget, a test hajlékonyabbá vált a nyújtás segítségével, az ászanák kitartása miatt erősödött, kitartóbbá vált a test és az izomzat. Ezenkívül jó hatással volt a légzésre, és a résztvevők energikusabbnak érezték magukat minden gyakorlás után és a különböző testi tünetek is ritkábban jelentkeztek.

2. A jóga csökkentette a mindennapi stresszt: növelte a mentális és érzelmi állapotot, ellenállóbbnak érezték magukat a mindennapi stresszel szemben. A relaxálás során csökkentek a düh jellegzetes tünetei, befelé fordulás és nyugalom érzése alakult ki a résztvevőkben; több örömet tapasztaltak mindennapjaikban.

3. A két csoport résztvevőinek 21%-a arról is beszámolt, hogy a jóga jótékony hatással volt az alvási szokásaikra: jóga után mélyebben aludtak, kipihentebben ébredtek.

4. Az összes résztvevő 14%-a továbbá arról is beszámolt, hogy a jóga segítette a diétáját is: kevésbé kívánták a szénhidrátokat és több zöldséget fogyasztottak.

Diszkusszió

A jelen kutatás alátámasztotta, hogy a jóga jótékony hatással van a fizikai aktivitásra és a testre egyaránt: növeli a test és az izmok fittségét. Ezáltal növeli a tüdő kapacitását és elősegíti a mély légzés elsajátítását, mely a szívre és a vérnyomásra is jótékony hatással bír. A krónikus fájdalommal élők esetén a relaxáció csökkenti a fájdalmat. A test-tudatosság pedig növeli a jól-létet.

Mindezek mellett a jóga kiváló stresszoldó módszernek is tűnik, mivel csökkenti a stress-z és düh-szintet, megtanít „befelé figyelni” és relaxálni.

Az eredmények alapján az is kimutatható, hogy a jóga jótékony hatással van az alvásminőségre és elősegítheti a diétázást is, bár erről viszonylag kevés résztvevő számolt be. Éppen ezért ez utóbbi két témakört még érdemes lenne a további kutatásokban is vizsgálni. Mindazonáltal jelen kutatásban sajnos többségben csak nők vettek részt: a jövőben érdemes lenne több férfit is bevonni az ilyen jellegű vizsgálatokba. Továbbá, itt egy viszonylag rövid, csupán 8 hetes jóga tanfolyamról volt szó, és több résztvevő is csak az 5.-6. hét alkalmával kezdte érezni a változásokat: ésszerű lenne egy hosszabb távú, követéses vizsgálatot készíteni, ahol jobban feltérképezhető lenne a jóga jótékony hatása.