Az  anya várandósság alatti dohányzása és a gyermeke felnőttkori szív-és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak összefüggései

LessaHorta, B., Gigante, D. P et al (2011). Maternal smoking during pregnancy and risk factors for cardiovascular disease in adulthood. Atherosclerosis (219) 815–820

Készítette: Cseh Vivien

Bevezetés:

A dohányzás a második vezető rizikófaktor a globális halálozásban. Emiatt is fontos, az anya terhesség alatti dohányzásának rövid és hosszú távú egészségkárosító hatásainak - a méhen belüli növekedési retardációtól a pszichológiai problémákig – felmérése.

A kutatás célja tehát, az anya terhesség alatti dohányzásának a metabolikus szindrómára és szív és érrendszeri megbetegedések rizikófaktoraira való hatásának vizsgálata.

A bizonyítékok az anya terhesség alatti dohányzása általi szív és érrendszeri megbetegedésre való „beprogramozottsággal” kapcsolatosan nem egyértelműek.

Egy kilenc cikket feldolgozó meta-analízisben a következő eredményeket találták:

Azon személyeknél, akik prenatálisan dohányzásnak voltak kitéve, megfigyelhető:

-         magas vérnyomás

-         a vér lipid szintjében: emelkedés az összkoleszterin szintben, tendencia a kedvezőtlen lipoprotein profilra (HDL szint csökkenése és LDL szint növekedése)

-         magas triglicerid szint

Módszer:

A vizsgálatot egy brazil születési kohorsz 22 éves utánkövetésével végezték el. A kutatók törekedtek a lehetséges zavaró változók és az egészségviselkedés tényezőinek figyelembe vételére.

I. Fázis

1982-ben Brazília északi részén, Pelotas városban, minden születést számba vettek, s azon élve született gyermek családját vizsgálták meg alaposabban, amelyek a város környékén éltek.

5914 anyával készítettek interjút. A dohányzásra vonatkozó adatokat csak a szülés után vették fel, az őszinte válaszadás érdekében.

A következő zavaró változókat is számba vették:

-         egy főre jutó jövedelem

-         anya iskolai végzettsége

-         a háztartás felszereltsége

-         az anya bőrszíne

Az adatgyűjtés standardizált kérdőívek segítségével és felkészített interjúztatók által történt.

II.Fázis

2004-2005-ben a kohorsz tagjait – azaz a más felnőtt gyermekeket – megvizsgálták. Teszteket vettek fel velük, interjút készítettek, valamint vérmintát vettek tőlük.

4297 személyt értek el, ez 77,4% követési arány.

A következő értékeket vizsgálták:

-         vérnyomás

-         HDL koleszterin

-         triglicerid

-         random vércukor szint

-         C-reaktív protein szint

A következő lehetséges mediáló tényezőkhöz igazították az együtthatókat:

-         perinatális tényezők (alacsony születési súly, koraszülöttség)

-          felnőtt viselkedési tényezők (fizikai aktivitás, étrend, zsír és rost bevitel és dohányzás)

-         felnőtt antropometriai adatok (testtömeg index és haskörfogat).

Eredmények:

-         pozitív kapcsolat az anya dohányzása és a felnőttkori dohányzás között

-         a dohányzói státusz szorosan kapcsolódik a szocioökonómiai státuszhoz

-         kevesebb zsír bevitele, valamint

-         alacsony HDL koleszterin szint azon nőknél, akik prenatálisan dohányzásnak voltak kitéve

-         C-reaktív protein alacsonyabb volt azok között, akik 15 vagy több szál cigarettát szívtak a terhesség alatt

Amikor illesztették a mintát az életmód és egyéb zavaró tényezők szerint, ez szinte minden hatást mediált. Az egyedüli, amely statisztikailag szignifikánsan kimutatható, az a HDL koleszterin szintjének csökkenése a perinatálsian dohányzásnak kitett nők esetében.

A bizonyítékok nem egyértelműek, valószínűsíthető, hogy a születés utáni életmódbeli változások módosították az eredményeket.

További kutatások szükségesek a témában, olyan részletek figyelembe vételével, mint a lemorzsolódás pontos okai, és olyan technikai problémák kiküszöbölésével, mint a vérvétel ideje az étkezéshez képest (habár a HDL koleszterin státusza nem függ a mérést megelőző étkezéstől, a triglicerideké igen).