Teljes  élet versus üres élet

Peterson, C., Park, N., Seligman, M.E.P. (2005): Orientations to happiness and life satisfaction: The full life versus the empty life, Journal of Happiness Studies, 6(1), 25 – 41..

Az összefoglalót készítette: Bagi Renáta

A kutatás 845 személy válaszait dolgozta fel, a kérdőívet az interneten keresztül töltötték ki a válaszadók. Megállapították, hogy az emberek alapvetően háromféleképpen próbálják elérni a boldogságot: örömszerzésen, elkötelezettségen és jelentéssel telt életúton keresztül. Az egyes boldogság orientációk és az élettel való elégedettség kapcsolatát vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy mindegyik orientáció előrejelzi az élettel való elégedettséget valamilyen értékben. Az egyes orientációk nem vagylagos kategóriát képeznek, hanem mindenki jellemezhető az egyes életutak mértékével. Ahol mind a három érték magas, teljes életről, ahol mind a három alacsony, ott üres életről beszélhetünk.

Az örömteli élet egyfajta hedonisztikus irányzat, az élet érzéki örömeit, a „földi” gyönyöröket helyezi előtérbe. A hedonizmus ógörög eredete és Epikuroszi leírásai mit sem veszítettek aktualitásukból az évszázadok alatt. Fénykorát élte a reneszánszban és a brit filozófusok (Hume, Bentham) is foglalkoztak vele. A pillanatnyi örömök által elért boldogság szintén pillanatnyi? Vagy az ezt utat választók elégedettek az életükkel?

A görögök, egész pontosan Arisztotelész volt az úttörő egy másik orientáció alapjainak lefektetésében is. Az általa leírt eudaimonia elve, ami nagyjából annyit tesz, hogy légy hű önmagadhoz a belső tulajdonságok megismerését, kiaknázását jelenti. Később Mill és Russel foglalkozik a lehetőséggel, a modern pszichológiában pedig olyan nagy kutatók, mint Rogers (teljességgel működő személyiség), Maslow (self-aktualizáció) vagy Deci és Ryan (selfdeterminációs elmélet) alkotják meg újra és újra a fogalmat. A kiteljesedett személyiség valamilyen magasabb cél érdekében tevékenykedik, jelentést ad az életének és értelmet, célt a cselekedeteinek.

A Seligman által felvetett elköteleződés fogalma a boldogsághoz vezető út harmadik változata, melyet részben Csíkszentmihályi flow-ja ihletett, így a belefeledkezés, bevonódás, az időérzék elvesztése, a teljes átélés a kulcsa.

Az előzetes vizsgálatokban 180 ember töltötte ki a kérdőíveket, majd a kutatásban 845 fő vett részt. Két mérőeszközt használtak: az Orientations to happiness skála, mely egy 18 itemes skála a három orientáció felmérésére. A kérdőív elkészítését megelőzte már egy vizsgálat, annak validálására és pontosítására. Itt, még mindegyik orientációt 12-12 item képviselte. A 36 tételes kérdőívet 180 ember töltötte ki az interneten. A belső konzisztenciát mérő Cronbach-α értékek mind skála esetében megfelelőek voltak. Az item-totál korreláció után a skálánként hat legmagasabb értékű elemet választották ki, és végül ezek maradtak benne a kérdőívben. A vizsgálatban résztvevők feladata, hogy 1-5-ig értékeljék az egyes állításokat aszerint, hogy azok mennyire igazak rájuk. A másik mérőeszköz a Satisfaction with life scale, mely Diener népszerű kérdőíve annak felmérésére, hogy az egyén mennyire elégedett az életével általában. Öt kérdést tartalmaz, melyet 1-7-ig kell értékelni, aszerint, hogy mennyire igaz a kitöltőre általában véve. A két kérdőív egyéb demográfiai kérdésekkel együtt került feltöltésre egy internetes oldalra (kor, nem, iskolázottság, családi állapot, etnikum, állampolgárság, a város nagysága ahol a kitöltő él és politikai nézete).

A demográfiai adatok tekintetében volt néhány eltérés az eredményekben. Úgy tűnik, hogy azok, akik fiatalabbak, alacsonyabb az iskolázottságuk vagy egyedülállóak, előnyben részesítik az örömteli utat szemben a másik kettővel. Etnikum tekintetében az afro-amerikaiak és az amerikai ázsiaiak összességében némileg magasabb pontszámot értek el, mint a fehérek. Mindhárom orientáció előre jelezte az élettel való elégedettséget, bár különböző mértékben: legkevésbé az örömteli élet, közepes mértékben az elkötelezett élet és a jelentésteli élet. Az élettel való elégedettség és a skálán elért értékek összefüggéseinek vizsgálatakor először csoportosították azokat, akik magas pontszámot értek el minden skálán. Ezt 10%-onként csökkentve megismételték, tehát azok száma, akik az elérhető pontok 90%-át elérték (n=8), majd azok, akik a 80%-át (n=61) és így tovább. Így egy kontinuumra lehetett helyezni őket úgy, hogy a skála egyik vége az üres élet (mindhárom skálán alacsony pontszám), a másik vége a teljes élet (mindhárom skálán magas pontszám) volt. Az y tengelyen az élettel való elégedettség pontszámai képviseltették magukat. Nem meglepő módon az ebből készült diagram világosan mutatja az összefüggést: minél magasabb pontszámot ért el valaki az OH skálán, tehát minél közelebb volt a teljes élethez, annál elégedettebbnek vallotta magát általánosságban, az életével kapcsolatban.

Összességében elmondható, hogy a három boldogság orientáció létezik, egymástól elkülöníthető, de egyszerre jelenlévő, egyik sem zárja ki a másikat és mindegyik külön-külön is összefügg az élettel való elégedettséggel. A teljes életet élők a többieknél átlagosan idősebbek, magasabb iskolázottságúak és házasok voltak.

Bár a minta az internetes populációból került ki, melyet gyakran érnek kritikák, meglehetősen vegyes. Az interneten kitölthető pszichológiai kutatások sokszor egy eleve specifikus mintát érnek el, hiszen a kutatásban résztvevők mind rendelkeznek számítógéppel és internet eléréssel, valamint használni is tudják ezeket. Felkelti az érdeklődésüket a kutatás annyira, hogy időt szánjanak a kitöltésére. Ennek ellenére ebben a kutatásban minden korosztály képviseltette magát, nők és férfiak egyaránt. Az iskolázottságot tekintve is széles skálán mozogtak a kitöltők. Az Egyesült Államok minden részéből voltak kitöltők, sokan házasok voltak és a kitöltők 14% nem a fehér etnikumba tartozott.

Sokan azok közül, akik alacsony pontszámot értek el mindhárom orientációs skálán depresszívek, idegesek vagy valamiért stresszesek voltak. Ezek azok a személyek, akiket a klinikai pszichológia 50 éve tanulmányoz, mindenki mást normálisnak bélyegezve. A kutatók javaslata, hogy ezt a kontinuumot hosszabbítsák meg a pusztán normálistól a szupernormálisig. Tovább vizsgálva és kutatva azokat az embereket, akik kiemelkedően elégedettek az életükkel, segíthetnek, hogy mások is eszerint fejlesszék és tegyék jobbá sajátjukat.