Jóga a falászavar kezelésében: egy előzetes tanulmány

Mclver, S., O’Halloran, P., McGartland, Michael (2009). Yoga as a treatment for binge eating disorder: A preliminary study. Complementary Therapies in Medicine, 17, 196-202

Az összefoglalót készítette: Böőr Petra

  

A tanulmány célkitűzése, hogy megvizsgálja a hatásosságát egy 12 hetes jóga programnak a falászavar súlyosságának csökkentése céljából. Random  módon sorolták be a résztvevőket egy jógagyakorló (n=45) és egy kontrol (n=45) csoportba. A mintát 25 és 63 év közötti nők alkották, akiket a falászavar kritériumaival diagnosztizáltak és a testtömeg-indexük 25-nél magasabb értéket képviselt. A vizsgálat során a Binge Eating Scale (BES), az International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) kérdőíveket vették fel, illetve megérték a testtömeg-indexüket (BMI), a derék- és csípőméretüket. Konklúzióként azt vonták le, hogy a formális hetenkénti jóga alkalmakkal összefüggésben az otthoni jóga gyakorlások potencionálisan hatékonyak a falászavar kezelésében.

Bevezetés

A falászavar számos kritériummal jellemezhető, mely magába foglalja a nagyobb mennyiségű étel fogyasztását, a kontroll érzés hiányának kíséretében.

Klinikai, közösségi és populáción mért tanulmányok bizonyítják, hogy a falászavar együtt jár a túlsúllyal és az elhízás kialakulásával. A falászavart általában kognitív viselkedésterápiával, interperszonális terápiával vagy étrenden alapuló súlycsökkentő terápiával közelítették meg. És bár figyelemre méltó hatása lehet a kognitív viselkedésterápiának és az interperszonális terápiáknak, valójában a betegek közel felének nem hoz eredményt. Továbbá az étrendváltozáson alapuló terápiával nagy sikereket lehet elérni súlycsökkentés terén, de nyilvánvaló, hogy ezek a megközelítések csak rövidtávon hoznak sikert.

Az alternatív stratégiák fejlesztésének egy bizonyos területe, a holisztikus megközelítés pozitívan befolyásolhatja a falászavar komplex természetének a fiziológiai és pszichológiai megbetegedések társulását. Valóban, bíztató bizonyíték merült fel a meditáción alapuló terápiákat illetően a falászavar kezelésében, beleértve a tudatos étkezést. Míg az étrenden alapuló kezelésekre vonatkozó kutatások széles körben elterjedtek, addig csupán néhány tanulmány állapított meg jelentős eredményeket a kiegészítő módszerek terén, úgymint a fizikai aktivitásban történő változás hatása.

A jóga egy meditáción alapuló mód, de tovább is viszi a gyógyászati modellt egy lépéssel, mely könnyen alkalmazható a túlsúlyos és elhízott populációban. Alkalomadtán a jóga egy széles körben alkalmazott terápiás módszer, fizikai és pszichológiai körülmények tekintetében. A jógát, mint terminust, ebben a tanulmányban a legtágabb értelemben értik, beleértve az összes jelentősebb megközelítést és útvonalat, ami alakítja az önfegyelmet, úgymint a hatha jóga, tükrözve Gowans által biztosított pedagógiai keretet.

A jóga tipikusan magába foglalja a koncentrációs és meditációs gyakorlatokat, a fizikális tudatosságot és mozgást, úgymint a légzés tudatosítását; lehetséges, hogy a jógának pozitív hatása van a maladaptív étkezési szokásokra, melyek az evési kényszerrel kapcsolódnak össze. Például beszámoltak arról, hogy a jóga javította az étkezési attitűdöket egy kohorsz vizsgálatban az étkezési zavarok körében. A kutatásban nem tértek ki arra, hogy egy jóga alapú programnak milyen hatásai lehetnek a falászavar kezelésében egy közösségi alapú felnőtt mintán vizsgálva. Ezért egy randomizált, 12 hetes jóga fókuszú programban vetették össze a falászavarra és a fizikai aktivitásra történő hatását két csoportot kialakítva: egy jógagyakorló és egy kontrol csoportot. A mintát túlsúlyos és elhízott nők alkották. Mivel a jóga segíti a flexibilitást, az ízületek karbantartását és a teljes körű mozgást, így a kutatókat az is érdekelte, hogy a jógagyakorlás növeli-e a fizikai aktivitást a résztvevők körében. Tehát a falászavar súlyossága és a fizikai aktivitás lett az elsődleges mérési szempont. A másodlagos mérések pedig antropometriai adatokat tartalmaznak, úgy mint a testtömeg-index, derék- és csípőméret változásai.

Módszer

A közösségi-alapú minta olyan elhízott és túlsúlyos nőkből állt, akik falászavarral is küzdöttek. Külvárosi újság- illetve rádióhirdetésekre jelentkezhettek a résztvevő ők 2005 augusztusa és 2006 májusa között, mivelhogy a nők hajlamosabbak a nagyobb mértékű elhízásra és a falászavarra. A vizsgálatot 90 fővel kezdték, de a kutatás során 21 fő kilépett a vizsgálatból. A résztvevők 84%-a ausztrál, 16%-a európai származású volt. Az összes résztvevő rendelkezett középiskolai végzettséggel, 20 fő főiskolai végzettséggel, 2 fő a vizsgálat során járt főiskolára.

A vizsgálatban résztvevő nők testtömeg-index értéke 25-nél magasabb volt, életkoruk 25 és 65 év között volt és 20 pontnál magasabb értéket értek el a BES mérőeszközön. A jelentkezők közül, akik rendszeresen jógáztak, terhesek voltak vagy szoptattak, illetve akiket egy testsúlycsökkentő klinikán kezeltek, nem vehettek be a programba. A résztvevőket vizsgálták a szociálisan kívánatos válaszok adására való hajlam tükrében is. A kutatás az egyetemi etikai bizottság jóváhagyásával indult el, és a résztvevőktől informált beleegyezést szereztek.

Mérési eszközök

Binge Eating Scale (BES) egy valid és megbízható önjellemző kérdőív, mely a falászavar súlyosságának felmérésére alkalmas. A kérdőív 16 tételből áll, melyet 0-3 pontig lehet értékelni, önmagunkra vonatkoztatva; a magasabb pontszám (>27) jelenti a falászavar súlyosságát. Erős pszichometriai validitással bír.

The short (7-day) form of the International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) három szintet állapít meg a fizikai aktivitás terén: elégtelen aktivitás, kellő mértékű illetve magas mértékű aktivitás. Hét tételből áll, olyan kérdéseket tartalmaz, mint: „Az elmúlt 7 napban hány alkalommal sétált egyhuzamban legalább 10 percet? ”.  Ezeken kívül megmérték a résztvevők BMI értékét, derék- és csípő méretét is. Végül felvették a vizsgálati személyekkel a Lie Scale from Form A of The Eysenck Personality Inventory tesztet, mely során igen/nem kérdésekre kell válaszolni. A teszt alkalmas arra, hogy kiszűrjék a szociális kívánatosságra való válaszkészséget.

A jógagyakorlások

Azok a vizsgálati személyek, akik a kontroll csoportba tartoztak, a végső felmérés után szintén részt vehettek a 12 hetes jóga programban. A jóga csoport tagjai 12 héten keresztül hetente egy 60 perces alkalommal jógáztak. A résztvevők választhattak két különböző környezet között, hogy hol szeretnének gyakorolni: egy belvárosi munkahely és egy külvárosi fitnesz központ között. A 60 perces alkalmak során légzésszabályozást, hatha jógát és mély relaxációt gyakoroltak. Az elsődleges cél viszont a résztvevők bátorítása volt, az otthon történő gyakorlás iránt: a fizikális tudatosság növelésére a mozgások és a nyugalom mentén, továbbá a tudatos légzés és a koncentrációs-meditáció gyakorlására. Az utóbbi tárgykörébe tartozott a tudatos étkezésre vonatkozó instrukciók meditációja. Ilyen instrukciók voltak például tudatosítani az egyéni és specifikus étkezési szokásokat, az étkezés gyorsaságának és az elfogyasztandó étel mennyiségének csökkentése, és a zavaró tényezők kiiktatása (például televízió nézés, olvasás evés közben). A résztvevőknek megmutatták a testtartások, légzési technikák, meditálások elvégzésének helyes módját és egy CD-t is kaptak, melyen 30 perces videók voltak ezekről a gyakorlatokról és kivitelezésük módjairól. Heti minimum 5 alkalom volt a javasolt az otthoni gyakorlásra.  

Eredmények

A két szempontos ismételt méréses varianciaanalízis (ANOVA) összefüggésben a Tukey-féle post hoc analízissel azt mutatja, hogy míg a várólistás csoport átlag értékei a vizsgálat előtt és után változatlanok maradtak, addig a jógagyakorló csoport tagjai falászavar értékeiben szignifikáns csökkenés történt. Továbbá a fizikai aktivitás terén se mutatkozott változás a kontroll csoportnál, a jógagyakorló csoport esetében viszont szignifikánsan nőtt az általános fizikai aktivitás a vizsgálat után. Ez a változás 3 hónappal később is fent maradt, bár nem volt szignifikáns az eredmény. A BMI érték, a derék- és csípőméret vonatkozásában szignifikáns csökkenés mutatkozott a jógagyakorló csoport tagjai körében, míg a kontroll csoport esetében nem volt szignifikáns csökkenés ezekben az értékekben.

Diszkusszió

A jógagyakorló csoport esetében az önjellemzés alapján nagymértékű és szignifikáns csökkenés következett be a falászavar mértékében. Emellett a fizikai aktivitás terén nagymértékű növekedésről számoltak be a résztvevők. Ezek a változások 3 hónap múlva is fennmaradtak a jóga csoport tagjainál.

Ezek változások együtt jártak szignifikáns BMI, derék- és csípőméret csökkenéssel, bár ez kismértékűnek tekinthető

Jelen tanulmány megmutatta, hogy potencionálisan jelentős javulást lehet elérni a BES pontszámok terén azzal, hogy a jógára, mint módszerre helyezte a hangsúlyt a program. Sikeressége (64%) összevethető a pszichológiai (66%) és az étrendváltoztatáson alapuló (57%) programok sikerességével.

Ezek az eredmények biztatóak, ugyanis azt sugallják, hogy ezek a változások magukban hordozzák a pszichológiai és mentális jóllét növekedését, fejlesztheti a pozitív viszonyt a saját testtel és elősegítheti az általános egészséges életmódot. Továbbá mivel ez egy otthon is végezhető módszer, nagyon költséghatékony és könnyedén kivitelezhető.

Összegezve ez egy hasznos tanulmány a falászavar és a túlsúllyal való sikeres megküzdés tekintetében. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a további sikerek eléréséhez szükséges lenne nagyobb vizsgálatok végzése, melyek magukba foglalnák a társadalmi összehasonlítást illetve a hosszabb utánkövetéses méréseket.