2012. december 7., péntek

A várandósság alatti dohányzás és a gyermek kognitív képességei


A dohányzással terhességük előtt felhagyó anyák gyermekeinek 56 hónapos kori kognitív képességeinek vizsgálata

Heinonen,K., Räikkönen,K., Pesonen,A-K., Andersson,S., Kajantie,E., Eriksson,J.,G., Wolke,
D., Lano, A. (2011). Longitudinal study of smoking cessation before pregnancy and children's cognitive abilities at 56 months of age. Early Human Development 87 353–359

Az összefoglalót készítette: Cseh Vivien

1. Bevezetés
Tény, hogy az anya terhesség alatti dohányzásának mértéke és születendő gyermekének kognitív képességei között inverz kapcsolat van, a terhesség előtti dohányzás hatása azonban kevésbé tisztázott.
Jelen kutatás célja, hogy egy, 1019 időre született (finn) csecsemőből álló mintán megvizsgálja, milyen hatással van a gyermekek 56 hónapos kori kognitív képességeire anyjuk dohányzása a terhesség alatt illetve az, ha az anya a terhesség előtt abbahagyja a dohányzást.
Kérdéses továbbá az apa dohányzási szokásai – azaz a passzív dohányzás ártalmainak való kitettség – összefüggése a gyermekek kognitív képességeivel.
2. Eszközök és eljárás
2.1. Minta
A vizsgálati csoport az Arvo Ylppö longitudinális vizsgálat (AYLS) résztvevőiből került ki, amely mintája kényelmi mintavétel során állt össze, az 1985. március 15 és 1986. március 14. között Uusimaa-ban (Finnország) élve született újszülöttekből.
A jelen kutatás mintája 1019 gyermekből áll (562-t felvettel az újszülött osztályra és 457-et nem).
A résztvevők pontos életkora az 56 hónapos klinikai vizitnél 54,2 és 58,2 hónap között mozgott. (átlag=56,5; SD=0,45 hónap).
A vizsgálatban résztvevők (n=1019) nem különböztek azoktól, akik lemorzsolódtak a nyomon követés során (n=308-388) nemben, a gesztációs időhöz igazított születési súlyban, többes terhességnél az anya BMI értékében, vagy az apa terhesség ideje alatti dohányzási szokásaiban. Habár a lemorzsolódottakat sokkal inkább kerülnek be az újszülött osztályra, szüleik alacsonyabban képzettek, egyszülős háztartásba kerülnek, az anyjuk fiatalabb, többet dohányzik a terhesség előtt és rövidebb ideig szoptatnak.
2.2. Mérések
2.2.1. Az anya és az apa dohányzási szokásai
A szülészeten készült interjú során, az anyák megbecsülték, a napi elszívott cigaretták számát három időpontra nézve: a terhessége előtt, amikor megtudták, hogy gyermeket várnak, valamint a teljes terhességük alatt.
A dohányzó anyák csoportba azokat sorolták, akik 1-5 szál, 6-10 szál, illetve több mint 10 szál cigarettát szívtak el naponta.
A továbbiakban négy csoportot alkottak a három mérési pont alapján:
(i)           anyák, akik nem dohányoztak sem a terhességük előtt, sem alatta,
„soha nem dohányzók” (n=748)
(ii)         anyák, akik 1-10 szál cigarettát szívtak egy nap a terhesség előtt, de a terhesség alatt egy alkalommal sem dohányoztak, „napi 1-10 szál cigarettával a terhességük előtt felhagyók, a terhesség alatt nem dohányzók” (n=  13)
(iii) anyák, akik több mint 10 szál cigarettát szívtak el egy nap, de a terhességük során egyet sem: „a terhesség előtt napi több mint 10 szál cigarettáról lemondók, és a terhesség alatt nem dohányzók” (n=41)
(iv)       anyák, akik bármilyen számú cigaretta elszívásáról számoltak be a terhességük előtt és közben is „tartós dohányosok” (n=171)
Az apák által elszívott cigaretták becsült átlagos száma naponta, a feleségük terhességének teljes ideje alatt, tükrözve ezzel a lehetséges passzív expozíciót.
Az apákat feleségük terhességének ideje alatt elszívott cigaretták száma alapján, a következő csoportokba sorolták:
(i)           nem dohányzók
(ii)         naponta 1-5 cigarettát elszívók
(iii) naponta 6-10 cigarettát elszívók
(iv)        több mint 10 szálat elszívók
2.2.2. Kognitív értékelés 56 hónapos korban
A gyermekek kognitív képességeinek feltérképezését egy gyermekorvos csapat végezte, akik nem voltak tisztában a szülők dohányzási státuszával.
(1)   Általános gondolkodást (logikát) a Columbia Mental Maturity Scale segítségével mérték. Ez egy nonverbális kognitív képesség vizsgálat, amely 100 kártyát tartalmaz, körönként 3-5 rajzot mutatnak be, a gyereknek meg kell állapítania, hogy melyik az, ami különbözik vagy eltér a többitől.
(2)   A vizuomotoros integrációt a Beery skálával mérték, amelyben a gyereket geometriai formákat kell másolnia.
(3)   A verbális kompetenciát Kiese és Kozielski teszt finn fordításával mérték, amely 82 képmegnevezési feladatot tartalmaz, hasonló a Peabody picture szókincs teszt
(4)   A nyelvi megértést a LSVT (Logopädischer Sprachverständnis Test) segítségével mérték, (Wettstein által kialakítva) amely egy sor meghatározott játékot tartalmaz, amelyben a gyerek feladata, hogy véghezvigyen bizonyos cselevéseket, amelyeket a vizsgáló szóban kért tőle.
Minden kognitív teszten elért pontszám a vizsgálatkori pontos életkorra standardizáltak.
2.2.3. Torzító tényezők
A következő változók, amelyekről kimutatták, hogy összefüggésben vannak a gyermek kognitív képességeivel és/vagy a szülői dohányzási szokásokkal, kórházi feljegyzésekből és anyai interjúkból (a születéskor vagy 5 hónapos korban) származnak:
-          a gesztációs idővel korrigált születési súly
-          a gyermek neme
-          többes terhesség
-          az anya kora
-          BMI-je a terhesség végén (kg/m2)
-          szülők végzettsége:
(i)                 mindkét szülőnek egyetemi végzettsége van
(iii)      mindkét szülőnek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettsége van
(ii)               minden más végzettséget egy középső osztályba soroltak
ha az információ hiányzott valamelyik szülőről, akkor egy szülő alapján sorolták be (apák n=16, anyák n=1)
-          születési sorban elfoglalt hely (első vs. második)
-          preeclampsia (terhességi mérgezés)
-          anyánál előzetesen meglévő, vagy terhességi cukorbetegség
-          5 perces Apgar pontszám
-          szoptatás 5 hónapos korban (kizárólag, részben, már nem, soha sem)
-          egyszülősség
-          a gyermeket felvették-e az újszülött osztályra.

3. Eredmények
Azok a csecsemők, amelyeket felvettek az újszülött osztályra, kisebb születési súllyal és korábban jöttek világra, mint azok, akiket nem vettek fel. Anyjuk több szál naponta elszívott cigarettáról számolt be a terhessége előtt és rövidebb ideig szoptatta őket. Más vizsgált változókban nem különbözött a két csoport. 
3.1. Anyai dohányzás a terhesség előtt és mindkét szülő dohányzása a terhesség közben
Statisztikailag szignifikáns, inverz kapcsolat van az anyai dohányzása a terhesség előtt (függetlenül attól, hogy abbahagyták vagy folytatták a terhesség alatt) és a gyermek logikai gondolkodásában valamint vizuomotoros integrációjának milyensége között. A gyerekek, akik anyja több mint 10 szál cigarettát szívott el egy nap a terhesség előtt, rendre 5,62 és 3,19 életkorhoz standardizált ponttal kevesebbet értek el ezeken a teszteken, mint a nemdohányzók gyermekei.
Azok a gyerekek, akik anyja több mint 10 szál cigarettát szívott egy nap a terhessége alatt, 4,25 és 5,46 ponttal kevesebbet értek el a logikai képességet mérő és a vizuomotoros integrációs feladatokban, mint a nemdohányzók gyermekei.
Nem volt különbség a verbális képességek (verbális kompetencia és nyelvi megértés) feladatokon elért pontszámban.
 Az apa dohányzása a házastársa terhességének ideje alatt nincs szignifikáns összefüggésben a gyermek kognitív fejlődésével.

3.2. Dohányzásról való leszokás a terhesség előtt és tartós dohányzás a terhesség alatt
A cigaretták átlagosan elszívott száma naponta 6,4 (SD=6,4, 2-10 tartományban) és 25,8 (SD=13,4 , 16-60 tartományban) az anyáknál, akik 1-10 és 10nél több szál cigarettát szívtak el naponta, de felhagytak a dohányzással a terhességük előtt.
Tartósan dohányzók elszívott cigarettájának mennyisége átlagosan 14,1 szál (SD=7,0, 1-40 tartományban) a terhesség előtt, valamint 9,82 szál (SD=5,90, 1-30 tartományban) a terhesség alatt.
Azon gyermekek, akik anyja a terhesség előtt 1-10 szál cigarettát szívott el a terhesség előtt, de abbahagyta azt, nem különböztek egyik kognitív teszt eredményében sem, a nemdohányzó gyerekeihez képest.
Azonban azok, akik anyja több mint 10 szál cigarettát szívott el egy nap a terhesség előtt, (és abbahagyta azt) 12,07 és 11,23 ponttal kevesebbet értek el az logikai és a nyelvi megértés feladatokon, mint a nem dohányzók gyermekei.
Összehasonlítva a nemdohányzók gyermekeit a tartósan dohányzókéval, azok sokkal gyengébben teljesítettek a logikai feladat során.
4. Diszkusszió
A longitudinális kutatás során, 1019 finn időre született csecsemő kognitív képességeit mérték 56 hónapos korukban, vizsgálva a szülők esetleges dohányzásának az eredményre gyakorolt hatását.
Az eredmények szerint, azon gyermekek képességei, akik anyja ugyan dohányzott a terhesség előtt, de 10 szál cigarettánál kevesebbet szívott naponta és abbahagyta azt, nem különböznek a nemdohányzó anya gyermekeiétől. De azok, akik anyja több mint 10 szál cigarettát szívott el naponta a terhesség előtt, szignifikánsan alacsonyabb pontot értek el a kognitív teszteken, mint a nemdohányzó anya gyermekei. 
Az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az azonosítás és beavatkozás fontossága az erősen dohányzó fogamzó képes korban lévő nőknél nem kérdőjelezhető meg, hiszen ez nemcsak a teherbeesés esélyét növelné, hanem a leendő utódok kognitív működését is javítaná.
A kutatás fő erősége, a széleskörű információszerzés, amely szélesebb perspektívát nyújt a hosszú távú vizsgálathoz az utódra ható dohányzás hatásáról.
Ilyen például az anya dohányzásának számszerűsítése (szál/nap) amely segítségével elkülöníthetőek az erős dohányosok (több mint 10 szál/nap), valamint a terhesség különböző időpontjaira vonatkozó beszámolók, amely lehetőséget nyújt a pontosabb elemzésre.
A kutatók birtokában van továbbá, információ a gesztációs korról, és több más lehetséges torzító tényezőkről, valamint kiterjedt klinikai adatok, amelyek kizárják az orvosi körülményeket, amik a kognitív fejlődéssel lehetnek összefüggésben.
A vizsgálat gyengesége, hogy a dohányzási szokásokat önbevallás alapján mérték fel, ebben az esetben az anyák a megbélyegzéstől tartván, eltitkolhatták dohányzásukat, finomíthattak a számokon. Ezen kívül, mivel a szülés után kérdezték őket az elmúlt körülbelül 1 évről, becsléseik pontossága is megkérdőjelezhető. Nincs adat, arról, hogy a szülők dohányoztak-e a gyermek születése után, pedig a passzív dohányzásnak való kitettség lehetősége és eredményekre gyakorolt hatása fennáll. Hiányzik a genetikai tényezők feltérképezése, mint például a szülők intelligencia szintje.
Nyilvánvaló, hogy a dohányzásnak hosszú távú káros hatásai vannak az egészségre, és a leszokás nem csökkenti azonnal az egészségi kockázatokat. A dohány számos potenciálisan káros vegyi anyagot és nehézfémet, mint az ólom és a kadium juttat a szervezetbe, amelyek felhalmozódnak a szervekben. Terhes anyák esetében, ezek az anyagok átjuthatnak a placentán, ezzel befolyásolják a magzat agyi fejlődését. Ismert a nikotin érszűkítő hatása, amely következtében csökken az uteroplacentáris keringés. Emellett állatkísérleteken kimutatták, hogy a nikotinerg acetilkolin receptorokhoz való kötődésével megzavarja az agyi fejlődést, s hosszú távú, kedvezőtlen változásokat okoz az agy cytoarchitecturájában.
További kutatások szükségesek - amelyekben vizsgálni kell a szülők szülés utáni dohányzását is - hogy megismételjék az eredményeket, valamint pontosítsák a mögöttük álló mechanizmusokat. 

1 megjegyzés:

  1. The Most Iconic Video Slots On The Planet - Jancasino
    The most iconic video jancasino slot is the 7,800-calibre slot machine called Sweet Bonanza. This หารายได้เสริม slot goyangfc.com machine was developed in 2011, developed in poormansguidetocasinogambling the same herzamanindir.com/ studio by

    VálaszTörlés